Folytatjuk a tévhiteket leleplezõ cikk sorozatunkat.
Ma 5 tévhitet vettünk górcsõ alá.
TÉVHIT: Kizárólag hidegen sajtolt olajakat érdemes használni fõzéshez is, dobjuk ki a napraforgó olajat.
TÉNY: A hidegen sajtolt olajok tele vannak az egészségünkre jótékony hatású telítetlen zsírsavakkal. Azonban a telítetlen zsírsavak rendkívül reakcióképesek, és igyekszenek telítõdni. Hõ hatására egy részük telítõdik is. Ezért a hidegen sajtolt, esetleg extra szûz olívaolaj kincsesbányával felérõ zsírsav-összetételét vétek hõ hatásának kitenni. Ezért szokták ezeket az olajokat elsõsorban salátákhoz, krémekhez, pástétomokhoz ajánlani, hogy értékes összetevõik sérülésmentesen szolgálhassák egészségünket. Természetesen lehet fõzni is velük, de ekkor legyünk tisztában vele, hogy értékes anyagainak csak egy töredékét vittük be a szervezetünkbe. Ahhoz, hogy étrendünkben a lehetõ legjobb zsírsav összetételt érjük el, a táplálkozástudományi szakemberek javaslata az, hogy fõzéshez használjuk többféle olajat, pl. a napraforgó olajon kívül repceolajat is. Salátákhoz is lehet többfélét, pl.: az olívaolajat, tökmagolajat.
TÉVHIT: A túlsúlyos személyek alacsonyabb szintû önkontrollal rendelkeznek, mint sovány társaik.
TÉNY: Sokak fejében él a sztereotípia, miszerint az elhízottak azért szednek fel magukra jelentõs túlsúlyt, mert gyenge önkontrollal rendelkeznek. Nem egy tanulmány bizonyítja, hogy ez nem így van.
Blandine de Lauzon francia epidemiológus 737 fõ bevonásával 2 éven keresztül végzett kísérlete során az evéssel kapcsolatos attitûdök és a testsúly változását vizsgálta. Az eredmények szerint éppen a túlsúlyos személyek voltak azok, akik az evést jobban kontrollálták, és nagyobb akaraterõt mutattak.
TÉVHIT: A legtöbb energia a szénhidrátban van.
TÉNY: Míg a szénhidrát és a fehérje 1 grammjából 4,1 kcal energia származik, addig 1 gramm zsír 9,3 kcal energiát szolgáltat. Jó tudni, hogy az alkohol 1 grammjával 7,1 kcal energiát viszünk be a szervezetükbe, ezért szokták az alkoholos italokat tilalomlistára rakni a legtöbb fogyókúrában, különös tekintettel a tömény italokra, amelynek nagy az alkohol %-a.
TÉVHIT: Az elhízás csak a bevitt kalóriák mennyiségétõl függ
TÉNY: Az elhízást a nagy mennyiségû energia bevitelén kívül genetikai, társadalmi, pszichológiai és családi háttér is befolyásolja.
Gondolunk itt arra, hogy sokan öntudatlanul kedélyjavító vagy unalomûzõ, netán jutalmazó, szeretet kimutató tevékenységnek használják az evést. A nassolás, illetve valamilyen tevékenység közben pótcselekvésként használt evés/ivás (pl. tévézés mellett) nem az étkezésre koncentrálunk. Ha nincs elõre kiadagolva az elfogyasztásra szánt mennyiség (márpedig ez ezekben az esetekben ez nincs meg) akkor kutatások szerint akár 50%-kal is több ételt fogyasztunk el, mintha csak az evésre koncentrálva fogyasztanánk el táplálékunkat.
Genetikailag meghatározott tényezõ pl. testünk zsírsejtjeinek száma, leptin szintje. A leptin egy olyan összetett fehérje, amely a zsírsejtekben termelõdik. Abban van szerepe, hogy az agyi táplálkozásszabályozó központoknak jelzi a szervezetben tárolt zsír mennyiségét. Normál testsúly és rendszeres táplálkozás esetén minél magasabb a szervezetben tárolt zsír mennyisége, annál magasabb a leptinszint. A magas leptinszint pedig táplálékfelvételt gátló hatású. Sajnos elhízás esetén a szervezet fokozatosan érzéketlenné válik a szervezet leptin szintjére, tehát a test eme beépített mechanizmusa nem gátolja a felesleges táplálékfelvételt.
A családi minta fontosságára az a kutatási tény hívja fel a figyelmet, hogy ha egy családban az egyik szülõ elhízott 40% az esélye annak, hogy a gyermek is túlsúlyos lesz. Ha mindkét szülõ elhízott, akkor az esély 80%-ra nõ. Ugyanakkor, ha a szülõk normál súlyúak a gyermek esélye az elhízásra mindössze 7%.
TÉVHIT: A light termékek nem okozhatnak túlsúlyt.
TÉNY: A light - csökkentett kalóriatartalmú - élelmiszerek jelentik a fogyókúrázók és a testsúly megtartására törekvõk csoportjára leselkedõ egyik legnagyobb veszélyt abban az esetben, ha nem tudatos fogyasztók. Ugyanis a light szó nem azt jelenti, hogy nincs benne energia, hanem azt, hogy a szakhatóságok által elõírt módon kevesebb energiát tartalmaz (legalább 30%-kal), mint a vele összehasonlítható hagyományos termék. Ez azt jelenti, hogy pl. egy gyümölcsjoghurt lehet, hogy 30%-kal kevesebb energiát tartalmaz, de ezt a zsírtartalom csökkenésével éri el, és cukor bõven van benne. Vagy egy light ömlesztett sajt csak a zsíros ömlesztett sajthoz képest kevesebb energia, magában azonban még így is jelentõs energiát képviselhet. Ezért fontos a mértékletes fogyasztásuk, és a címke rendszeres figyelemmel kísérése. Emellett pszichés csapda az is, hogy a light termékekbõl az ember hajlamosabb többet fogyasztani.