Mostanában sokat hallani errõl a vitaminról, ezért is gondoltam, hogy röviden összefoglalom, mit is érdemes tudni róla.
Már szinte az összes betegséget a D-vitamin hiányának tudják be. Igaz ez? Tényleg csodavitaminról van szó?
Csodáról aligha, bár tényleg nagyon fontos szerepet játszik a szervezetünkben. Extrém mennyiségek híján is átvészelte az emberiség az elõzõ többezer évet, valószínûleg azért, mert nincs ilyen adagokra szükségünk, viszont a hiányának megelõzésére is érdemes odafigyelni.
A vitaminok a szervezet számára nélkülözhetetlen szerves vegyületek. A legtöbb vitamint nem tudjuk elõállítani, bevitelükrõl táplálék útján kell gondoskodnunk.
Nem is olyan régen az orvosok megállapodtak egy nagyobb ajánlott D-vitamin bevitelrõl. A D-vitamin úgynevezett zsírban oldódó vitamin. Táplálékokból is fel tudjuk venni, de a bõrünkben is képes képzõdni napfény hatására.
A Dvitamin hatású vegyületek szteroidszármazékok. A D2-vitamin (ergokalciferol) növényekben és állati eredetû élelmiszereinkben is elõfordul. A D3-vitamin állati eredetû termékekben található, és napsugárzás hatására is ez keletkezik s bõrben elõanyagából.
D-vitaminban gazdag ételek: a csukamájolaj, a zsíros halak (hering, lazac, makréla), továbbá a tojás és a tej, tejtermékek.
Szerepe:
A bélbõl segíti a kalcium felszívódását, és beépíti azt a csontokba, fogakba. A D-vitamin erõssé és stabillá teszi a csontvázunkat.
A legújabb kutatások szerint szerepe van a daganatos betegségek megelõzésében is. Sõt megfelelõ mennyiség bevitelével csökkenthetõ a szív-és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az immunbetegségek, valamint az idegrendszer megbetegedéseinek kialakulása.
Menopauza után a nemi hormonszintek csökkenésének következtében erõsen csökken a csonttömeg, ilyenkor nagyon fontos, hogy elég D-vitamint fogyasszunk.
Ajánlott mennyisége:
Ehhez a vitaminhoz nem csak táplálék útján juthatunk hozzá, ezért is nehéz meghatározni pontos adagját. A szükséglet függhet attól, hogy mennyi napfény éri az illetõt.
A felnõtteknek ajánlott napi bevitelt nem régiben 400 NE (Nemzeti Egység)-rõl, azaz 10 mikrogrammról 600 NE-re, azaz 15 mikrogrammra emelték. Az idõsebbeknek viszont 800 NE-et (20 mikrogrammot) javasolnak.
Nemrégiben egy konferencián arról hallhattam elõadást, hogy 31 éven keresztül követték nyomon a kísérleti személyek életét. Az volt a feladatuk, hogy napi 2000 NE-et fogyasszanak el. A résztvevõk ez idõ alatt semmilyen negatív dolgot, mellékhatást nem észleltek. Az ajánlások egyelõre még nem ilyen mennyiségekrõl szólnak, de mindenképpen jó, hogy nem kell félnünk a túladagolás veszélyeitõl, legalábbis az elõbb említett mennyiség vonatkozásában.
Aki naponta testének legalább 20 %-át 10-15 percig napoztatja, annak nem kell tartania a D-vitamin hiánytól.
A nyár folyamán, ha tudunk minden nap egy kis idõt a napon tölteni, akkor nem kell félnünk hiányától, de a borúsabb, hidegebb hónapokban, érdemes pótlásáról gondoskodni. Az ajánlott mennyiségeket ne lépjük túl, hiszen zsírraktárainkban a D-vitamin is tartalékolódik, rövid ideig tartó hiánya esetén onnan a szervezet pótolni tudja a számára szükséges mennyiséget.
Kovács Judit
dietetikus