Kérdés:

Azt szeretném kérdezni, hogy miért nem utasít el minden ilyen szert, legalább az egészséges életmód nevében?????????? Az aszpartam-(édes )mérgezés Az aszpartam-mérgezés a nyolcvanas évek óta jól õrzött titok . Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelmûen kimutatták mérgezõ és betegségeket elõidézõ hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltõ anyagokra bomlik és elmegy modernkori horrornak, amit odabent mûvel. Vajon miért nem lehetett hallani errõl eddig? A diéta-ipar egy dollármilliárdos üzlet. Az ember azt gondolná, hogy a könyvek szerzõi, vagy az élelmiszeripari cégek húzzák a nagy hasznot belõle. És nem. Persze nekik sem megy rosszul, de a játszma igazi nyertese a gyógyszeripar . . Hogy hogy jön a gyógyszer az aszpartamhoz? Egyszerû. Egy gyógyszercég kutatója fedezte fel véletlenül az aszpartamot, egy fekély elleni szerrel való kísérletezés közben. A cég pedig a G.D. Searle, aki gyógyszergyártó létére képes volt 28 millió dolláros veszteséget elkönyvelni és több száz, a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében indított pert elveszteni. Ugye, milyen megbízhatónak tûnnek? A Searle egyik leányvállalatát végül a Monsanto vásárolta meg és NutraSweet néven dobta piacra az édesítõszert. Izgalmuk érthetõ volt, hiszen ez a szer többszázszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül elõállítani és a diéta-nemzet minden ilyenre vevõ. A probléma ott kezdõdött, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenõrzõ Hivatal, az FDA nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltõ és az idegeket is károsítja. Késõbb valahogy eltûntek a vizsgálati dokumentumok , a kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetõek boncolásra és a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos következtetés szerepelt. Ennyi elég is volt a frissen megválasztott Reagan elnöknek, aki beiktatása másnapján(!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét és Arthur Hayest ültette a helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a "túl szigorú" megkötéseket és engedélyezte az aszpartam használatát a száraz élelmiszerekben. Nem sokkal késõbb elindult az a rémálom, ami a mai napig nem hajlandó alábbhagyni. 1992-re a Nutra-Sweetnek már engedélye volt az aszpartam üdítõitalokban és gyerekvitaminokban való felhasználására, szerzõdést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartam-ellátója és az FDA ekkor fogadta el a NutraSweet kérvényét az aszpartam nagy mennyiségû, szabad forgalomba hozataláról. Ekkoriban kezdõdött, hogy emberek megmagyarázhatatlan betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz és a tudomány széttárta a karját: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az aszpartam mellékhatásai lehetnek fokozatosak, vagy azonnali reakciók is. Dr. Lendon Smith amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved az aszpartam káros mellékhatásaitól, de fogalmuk sincs, hogy a gyógyszerek, kezelések és gyógynövények miért nem enyhítik a tüneteiket. Több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának. Hihetetlennek tûnik, nem? Pedig nagyon igaz. Hogy képes egyetlen vegyi anyag ekkora kárt okozni? Az aszpartam a vérbe kerülve lebomlik, és így képes keresztülutazni az egész testen, és bármilyen szövetbe lerakódni . A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot megemészti a szervezet. Elfogyasztása után a benne lévõ metanol (faszesz) formaldehiddé, majd hangyasavvá változik. A formaldehid belégzése halálos, rákkeltõ. További összetevõi, a fenil-alanin és az aszparginsav pedig mérgezõek. Ha a késõbb felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le a diétás kólát. És ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon szerencsések közé tartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhatják meg az eddigi aszpartam-fogyasztást, már amennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesített élelmiszereket. És ez nem vicc. Az FDA-hoz mindössze néhány év alatt több, mint tízezer NutraSweettel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett , amely az összes beérkezõ panasz 80 százalékát tette ki. Ennek ellenére az Élelmiszer-és Gyógyszerellenõrzõ Hivatal semmit nem tett annak érdekében, hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelmûnek gondolják azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, az csakis egészséges lehet. Az aszpartam-ellenesek elnöke szerint: "Az aszpartam az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyrõl tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegbetegségeket és halált okozhat". Valószínûleg nem véletlen, hogy a gyógynövénybõl nyert és teljesen ártalmatlan szteviát, mint elterjedt versenytársat viszont betiltották jó idõre az Egyesült Államokban. Épp pár hónappal az elõtt, hogy a NutraSweet, mint asztali édesítõ forgalomba került volna. És talán az sem véletlen, hogy Új-Zélandon ma már tiltott adalékanyagnak számít az aszpartam. Hogy miért nem mindenhol? Szenzációs PR-úthengert vezet a NutraSweet. Nagyon meggyõzõek és ahol az aszpartam ellen szólók felütik a fejüket, "ok megjelennek és elhiteltelenítik a forrást. Azért a több milliárdért évente ... Szerencsére az Egyesült Királyság és az Európai Unió is elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek független kutatásokat az aszpartam "biztonságos" mivoltával kapcsolatban. Ha ez mind hihetetlennek is hangzik számodra, "biztos, ami biztos" alapon azért olvasd el a címkét és légy résen mindennel, ami "light", mert aki cukormentesen szeretne táplálkozni, lépten-nyomon csak aszpartamba botlik. Néhány tipikus termék, amit ezzel édesítenek: - szénsavas és rostos üdítõital, - joghurt, - fagylalt, - reggeli készítmények, - pezsgõtabletta, - sportital, - gyerekvitamin(!), - lekvár, - szinte minden rágógumi és diabetikus termékek, - kevés kivétellel maguk az édesítõszerek akár folyékony, tabletta, kristályos és por alakban . Az aszpartam néhány mellékhatása : látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bõrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés, túlzott szomjúság , bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, izületi fájdalmak. Megkérek mindenkit a dolgok súlya miatt, hogy minden közvetlen ismerõsének ezt küldje el körlevélként, hadd tudódjon ez ki.

Válasz:

Kedves Gabriella!

Figyelmedbe ajánlom a gyakori kérdések menüpont alatt ebben a témában írt összefoglalónkat, amelyet levelem végére be is másolok. Remélem minden felmerülõ kérdésre választ ad.

Üdvözlettel,

Varga Anna

ÉDESÍTÉS, ÉDESÍTÕSZEREK

Természetes igény, hogy akkor sem szeretnénk lemondani az édes íz élvezetérõl, ha fogyni-, illetve testsúlyunkat tartani szeretnénk, vagy akár olyan betegségben szenvedünk, amelyben nem ajánlott a cukor fogyasztása.
A cukor helyettesítésére több módunk is nyílik. Ha a fogyni szeretnénk, akkor a cukor helyettesítésére használható édesítõszertõl azt is elvárjuk, hogy ne, vagy alig tartalmazzon energiát (kcal). Az édesítõszereket összetételük és az azokból adódó tulajdonságaik alapján 2 nagyobb kategóriába oszthatjuk: cukorhelyettesítõkre és mesterséges édesítõszerekre.

A cukorhelyettesítõk kémiai értelemben cukrok, vagy cukoralkoholok, éppen ezért tartalmaznak energiát (majdnem annyit, mint maga a cukor), és a vércukorszintet is emelik, de jóval kevésbé, mint a szõlõcukor. Összetételükbõl adódóan a velük készült süteménynek nemcsak édes ízt biztosítanak, hanem a térfogatát is növelik. Cukorhelyettesítõk: szorbit, mannit, xilit, fruktóz (gyümölcscukor).
Mindezek alapján a cukorhelyettesítõket elsõsorban olyan cukorbetegeknek szokták ajánlani, akiknek nem kell fogyniuk, fogyókúrában kisebb mennyiségû használata ajánlott.

A mesterséges édesítõszerek különbözõ - nem cukor természetû - kémiai anyagok. Alapvetõen 4 különbözõ kémiai anyagot használnak édesítésre:
- szacharin
- aceszulfám-K
- Na-ciklamát
- aszpartám
Édesítõ hatásuk különbözõ mértékû, ezért gyakran kombinálva találhatók meg az egyes termékekben. A mesterséges édesítõszerek nem, vagy elenyészõ mennyiségben tartalmaznak energiát, nem emelik a vércukorszintet, de a sütemény térfogatát sem. Elsõsorban tehát ez a csoport ajánlható fogyókúrában, illetve olyan cukorbetegnek, akinek fogynia is kell.
A mesterséges édesítõszerek egészségre káros hatásáról idõrõl idõre megjelennek rémhírek. Elõször a szacharin volt, jelenleg az aszpartám van célkeresztben.
Mi is utánajártunk, milyen vádakat, és milyen hivatalos álláspontot találunk. A következõkben az aszpartámról készítettünk egy összefoglalót.

Mi elfogadjuk a hivatalos szervek - az összes mesterséges édesítõszerrel kapcsolatos - állásfoglalását, miszerint az engedélyezett mesterséges édesítõszerek az engedélyezett napi mennyiségben (Acceptable Daily Intake /ADI/) egy életen át naponta elfogyasztva egészségkárosító hatásától nem kell tartani. Ezért termékfejlesztéseinkben felhasználjuk õket, és bátran ajánljuk minden Súlykontroll Programban résztvevõnek. Amennyiben bármelyik édesítõszerrõl bizonyítottan kiderül egészségre káros hatása, természetesen mi is azonnal megtesszük a megfelelõ lépéseket.

AZ ASZPARTÁMRÓL

Az utóbbi években az interneten, és egyéb tömegkommunikációban egyre gyakoribbak az olyan oldalak és hírek, amelyek egy világszerte engedélyezett és használt édesítõszer, az aszpartám rendkívül sokoldalú és veszélyes egészségkárosító hatásáról számolnak be. Ez érthetõ módon a fogyasztókban aggodalmat váltottak ki.
Az aszpartámnak több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak, emellett állítják, hogy az aszpartám:
- génmanipulált (genetikailag módosított)
- az aszpartám lebomlása következtében megjelenõ aszparaginsav és a fenil-alanin mérgezõ

EGY KIS BIOLÓGIA ÉS KÉMIA...
Az aszpartám egy kémiai anyag, amely gént, géneket nem tartalmaz, az csak az élõ szervezeteknek a sajátossága, tehát nincs benne mit genetikailag módosítani.
Az aszpartám összetevõi - melyek rengeteg más élelmiszerben is megtalálhatók - a szervezet általános anyagcseréjében természetes úton, maradéktalanul lebomlanak. A bélben található dipeptidázok és észterázok hatását követõen az aszpartámból felszabadul az aszparaginsav (40 súly%), a fenilalanin (50 súly%) és metilalkohol (10 súly%). Ezen vegyületek mindegyike részt vesznek a szervezet általános anyagcseréjében.
Az aszpartám tehát a szervezetben aszparaginsavra, fenilalaninra és metil alkoholra (metanol) bomlik.
Az aszparaginsav a természetben elõforduló aminosav, minden fehérje építõköve. Az aszparaginsav ún. nem esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy a táplálékban való jelenléte nem létfontosságú, mert az emberi szervezet a táplálékból is elõ tudja állítani. A biokémiai, élettani folyamatok nagy részében tölt be elengedhetetlen szerepet.
A fenilalanin esszenciális (azaz létfontosságú) aminosav, azaz mivel a szervezet nem képes elõállítani, a táplálékkal kell bevinni a szükséges mennyiséget. Az idegrendszer mûködésében van igen fontos szerepe.
Példaként elmondható, hogy egy adag tejben 8-szor több fenilalanin, és 13-szor több aszparaginsav van, mint, egy azonos adag, 100%-osan aszpartámmal édesített üdítõitalban (forrás: OÉTI).
A metanolról - mely számos élelmiszerben és alkoholos italban megtalálható - tudjuk hogy nagyobb mennyiségben mérgezõ. Toxikológusok szerint ez a „nagyobb mennyiség" több 10 grammot jelent. Az alábbi táblázat példázza, hogy mennyi metanol kerül a szervezetbe egy doboz aszpartámmal készült üdítõitallal, ill. azonos mennyiségû gyümölcslevek elfogyasztásával. (forrás OÉTI)

Üdítõital Metanol (gramm)
Diétás üdítõ (0.33 l-es doboz) 0,024
Narancslé 0,018
Almalé 0,021
Szõlõlé 0,046
Paradicsomlé 0,085

A fenti kis mennyiségeket a máj minden ártalmas hatás nélkül lebontja és kiválasztja. Érdemes megjegyezni, hogy az alkoholos italok, különösen a gyümölcspálinkák ennél lényegesen több metanolt tartalmaznak.

Tudtad?
A fenilalanin lebontását végzõ enzim (fenilalanin hidroxiláz) - genetikai okok miatt - néhány esetben hiányzik a szervezetbõl. Ezek az emberek nem a képesek a fenilalanin átalakítására, ezért az ilyen génhibával születtet egyéneknek szigorúan figyelniük kell fenilalanin bevitelükre. Ezért kell az aszpartámmal készült élelmiszerek címkéin a világon mindenütt jól láthatóan feltüntetni, hogy fenilalanin-forrást tartalmaznak. Ezt az állapotot fenilketonureának (PKU) nevezik, elfordulási gyakorisága 8000:1.

ENGEDÉLYEZÉS
Az összes élelmiszer adalékanyagokat - így az édesítõszereket is - engedélyezés elõtt igen alapos toxikológiai tesztelésnek vetik alá. Ez a teszt még a gyógyszerek tesztjénél is szigorúbb, hiszen a gyógyszereket csak a rászorulók, míg az élelmiszereket mindenki fogyaszt(hat)ja. Emellett egy gyógyszernek a kívánatos hatása mellett lehetnek enyhe mellékhatásai, egy élelmiszer adalékanyagnak azonban az elõírásoknak megfelelõen felhasználva semmiféle kedvezõtlen hatása sem lehet.

A kritikus mennyiségi és gyakorisági adatokat az élelmiszer-biztonság szakemberek különbözõ kockázatbecslési eljárásokkal, számításokkal állapítják meg.
Az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatalának Élelmiszer Tudományi Bizottsága (EFSA Scientific Committee on Food) valamint a FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértõ Bizottsága (Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives) az aszpartám megengedhetõ napi beviteli szintjét (Acceptable Daily Intake /ADI/) 40 mg/testtömeg kg-ban állapította meg.
A megengedhetõ napi beviteli szint egy anyagnak az a mennyisége testtömeg kg-ra vonatkoztatva, amelyet egy életen át naponta elfogyasztva egészségkárosító hatástól nem kell tartani. (Jelen példában egy 60 kg testtömegû ember esetében 60x40, azaz 2400 mg aszpartám naponta. Átszámítva ezt tablettára, naponta 133 db, tisztán aszpartam alapú édesítõtabletta elfogyasztását engedélyezi. Ennyit pedig egy nap alatt szinte lehetetlen elfogyasztani, fõként, ha belegondolunk, hogy az aszpartám 180-200-szor édesebb, mint a cukor).
Az EFSA az interneten megjelenõ, az aszpartámnak tulajdonított káros hatásokat felsoroló hírekre tekintettel 2002-ben felülvizsgálta az aszpartám toxicitását. Cáfolta az aszpartámra vonatkozó vádakat és arra a következtetésre jutott, hogy a 40 mg/ttkg megengedhetõ napi beviteli szint helyes, és továbbra is fenntartható (SCF/CS/ADD/EDUL/222 Final 10 December 2002).

Világszerte, és az EU-ban is elfogadott tény és kötelezõ elõírás, hogy az élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentõ anyagok, így az adalékanyagok fogyasztását folyamatosan figyelni, monitorozni kell, és ha a fogyasztás közeledne a megengedhetõ beviteli szinthez, a megfelelõ intézkedéseket meg kell tenni.

Végezetül: Milyen hiteles szervezetek vállalták fel, hogy az aszpartám nem káros?

- Az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatalának Élelmiszer Tudományi Bizottsága (EFSA Scientific Committee on Food)
- FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértõ Bizottsága (Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives)
- OÉTI (Országos Élelmiszer-biztonsági és táplálkozástudományi Intézet)
- MEBIH (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal)