Tények és tévhitek 2.

Folytatjuk a tévhiteket leleplező cikk sorozatunkat.
Ma 5 tévhitet vettünk górcső alá.

 TÉVHIT: Kizárólag hidegen sajtolt olajakat érdemes használni főzéshez is, dobjuk ki a napraforgó olajat.
TÉNY: A hidegen sajtolt olajok tele vannak az egészségünkre jótékony hatású telítetlen zsírsavakkal. Azonban a telítetlen zsírsavak rendkívül reakcióképesek, és igyekszenek telítődni. Hő hatására egy részük telítődik is. Ezért a hidegen sajtolt, esetleg extra szűz olívaolaj kincsesbányával felérő zsírsav-összetételét vétek hő hatásának kitenni. Ezért szokták ezeket az olajokat elsősorban salátákhoz, krémekhez, pástétomokhoz ajánlani, hogy értékes összetevőik sérülésmentesen szolgálhassák egészségünket. Természetesen lehet főzni is velük, de ekkor legyünk tisztában vele, hogy értékes anyagainak csak egy töredékét vittük be a szervezetünkbe. Ahhoz, hogy étrendünkben a lehető legjobb zsírsav összetételt érjük el, a táplálkozástudományi szakemberek javaslata az, hogy főzéshez használjuk többféle olajat, pl. a napraforgó olajon kívül repceolajat is. Salátákhoz is lehet többfélét, pl.: az olívaolajat, tökmagolajat.

TÉVHIT: A túlsúlyos személyek alacsonyabb szintű önkontrollal rendelkeznek, mint sovány társaik.
TÉNY: Sokak fejében él a sztereotípia, miszerint az elhízottak azért szednek fel magukra jelentős túlsúlyt, mert gyenge önkontrollal rendelkeznek. Nem egy tanulmány bizonyítja, hogy ez nem így van.
Blandine de Lauzon francia epidemiológus 737 fő bevonásával 2 éven keresztül végzett kísérlete során az evéssel kapcsolatos attitűdök és a testsúly változását vizsgálta. Az eredmények szerint éppen a túlsúlyos személyek voltak azok, akik az evést jobban kontrollálták, és nagyobb akaraterőt mutattak.

TÉVHIT: A legtöbb energia a szénhidrátban van.
TÉNY: Míg a szénhidrát és a fehérje 1 grammjából 4,1 kcal energia származik, addig 1 gramm zsír 9,3 kcal energiát szolgáltat. Jó tudni, hogy az alkohol 1 grammjával 7,1 kcal energiát viszünk be a szervezetükbe, ezért szokták az alkoholos italokat tilalomlistára rakni a legtöbb fogyókúrában, különös tekintettel a tömény italokra, amelynek nagy az alkohol %-a.

 TÉVHIT: Az elhízás csak a bevitt kalóriák mennyiségétől függ
TÉNY: Az elhízást a nagy mennyiségű energia bevitelén kívül genetikai, társadalmi, pszichológiai és családi háttér is befolyásolja.
Gondolunk itt arra, hogy sokan öntudatlanul kedélyjavító vagy unaloműző, netán jutalmazó, szeretet kimutató tevékenységnek használják az evést. A nassolás, illetve valamilyen tevékenység közben pótcselekvésként használt evés/ivás (pl. tévézés mellett) nem az étkezésre koncentrálunk. Ha nincs előre kiadagolva az elfogyasztásra szánt mennyiség (márpedig ez ezekben az esetekben ez nincs meg) akkor kutatások szerint akár 50%-kal is több ételt fogyasztunk el, mintha csak az evésre koncentrálva fogyasztanánk el táplálékunkat.
Genetikailag meghatározott tényező pl. testünk zsírsejtjeinek száma, leptin szintje. A leptin egy olyan összetett fehérje, amely a zsírsejtekben termelődik. Abban van szerepe, hogy az agyi táplálkozásszabályozó központoknak jelzi a szervezetben tárolt zsír mennyiségét. Normál testsúly és rendszeres táplálkozás esetén minél magasabb a szervezetben tárolt zsír mennyisége, annál magasabb a leptinszint. A magas leptinszint pedig táplálékfelvételt gátló hatású. Sajnos elhízás esetén a szervezet fokozatosan érzéketlenné válik a szervezet leptin szintjére, tehát a test eme beépített mechanizmusa nem gátolja a felesleges táplálékfelvételt.
A családi minta fontosságára az a kutatási tény hívja fel a figyelmet, hogy ha egy családban az egyik szülő elhízott 40% az esélye annak, hogy a gyermek is túlsúlyos lesz. Ha mindkét szülő elhízott, akkor az esély 80%-ra nő. Ugyanakkor, ha a szülők normál súlyúak a gyermek esélye az elhízásra mindössze 7%.

TÉVHIT: A light termékek nem okozhatnak túlsúlyt.
TÉNY: A light - csökkentett kalóriatartalmú - élelmiszerek jelentik a fogyókúrázók és a testsúly megtartására törekvők csoportjára leselkedő egyik legnagyobb veszélyt abban az esetben, ha nem tudatos fogyasztók. Ugyanis a light szó nem azt jelenti, hogy nincs benne energia, hanem azt, hogy a szakhatóságok által előírt módon kevesebb energiát tartalmaz (legalább 30%-kal), mint a vele összehasonlítható hagyományos termék. Ez azt jelenti, hogy pl. egy gyümölcsjoghurt lehet, hogy 30%-kal kevesebb energiát tartalmaz, de ezt a zsírtartalom csökkenésével éri el, és cukor bőven van benne. Vagy egy light ömlesztett sajt csak a zsíros ömlesztett sajthoz képest kevesebb energia, magában azonban még így is jelentős energiát képviselhet. Ezért fontos a mértékletes fogyasztásuk, és a címke rendszeres figyelemmel kísérése. Emellett pszichés csapda az is, hogy a light termékekből az ember hajlamosabb többet fogyasztani.