Ismerjük meg az olívaolajat!

Miért jó az olívaolaj használata?
Sütéshez-főzéshez is hidegen sajtolt olívaolajat használjak?
Kérdéseidre választ kapsz, ha elolvasod a cikket!

A legtöbb olívaolajat a Földközi tenger partján található országokban termelik. Spanyolország a világ vezető olívaolaj gyártója. A mediterrán térségben található a Föld olajfa állományának mintegy 90 %-a. Minden régiónak megvan a maga jellemző típusa.

Az olajfák
Az olajfák 4-5 éves korukban lesznek alkalmasak az első szüretelésre, majd kb. 10-15 év múlva érik el teljes termőképességüket. A legjobb minőségű olajbogyókat a 20 és 40 év közötti fákról lehet szüretelni. Az olajbogyókat általában kézzel szüretelik, és minél rövidebb idő telik el a szüretelés és a sajtolás között, annál jobb minőségű olívaolajat kapnak.

Az olajbogyó
Az olajfa termése az olajbogyó, amelyre a keserű íz, az alacsony cukortartalom, és a magas olajtartalom jellemző.
Frissen szüretelve nem alkalmasak közvetlen fogyasztásra, csak bizonyos kezelési eljárások után. Méretük, alakjuk és színük alapján rengeteg félét megkülönböztethetünk: van egészen aprótól egészen nagy szeműig, zöld, lila, barna és fekete színű, alakra ovális és gömbölyű.
1 liter olaj előállításához kb. 5 kg olajbogyó szükséges.
Az olajbogyók a legtöbb esetben száraz sóban, sós lében vagy olívaolajban kerülnek forgalomba. Maggal együtt, magozottan, illetve töltve (paprikával, fokhagymával vagy mandulával) kapható.

Az olívaolaj minősége, fajtái
Az olívaolaj minőségét többek között az határozza meg, hogy az olajbogyókat milyen érettségi állapotban szedik (a leszedett olajbogyók feldolgozását 2 napon belül el kell kezdeni), és hogy a termést adó fa milyen idős. Az olívaolajat hideg sajtolással nyerik ki az olívaolajból. A hideg sajtolás mechanikai úton történik, így őrzi meg az olaj legjobban az olívabogyó tápértékét.

- Extraszűz olívaolajnak a legmagasabb minőségű olívaolajat nevezzük, amelyet folyékony aranynak is hívnak. Az alacsony savasság mellett jellemző rá a kiváló aroma, íz és szín.

- Szűz olívaolajnak a kissé savasabb, de ugyanúgy tökéletes aromájú, ízű és színű olívaolajat nevezik.

- Az olívaolaj megnevezést a finomított és a szűz olívaolaj keverékére használják.

- Olajpogácsa-olajnak (sansaolaj) a sajtolás után visszamaradt olajpogácsából kémiai úton kivont finomított olajat nevezik. Erre az olajfajtára nem használható az „olívaolaj" megnevezés.

Az egyes olívaolajok íze más és más. A jó olívaolajnak jellemzően az olajbogyóra emlékeztet az íze, de emellett egyéb aromák is előfordulhatnak bennük: vannak gyümölcsös, zöld növényre, paradicsomra, mogyoróra emlékeztető ízűek.

Az olívaolaj felhasználása
Az olívaolaj a mediterrán térségben már az ókor óta szerepel árucikként. Régebben csak lámpaolajként, majd gyógyszerként használták, később finomították, így lett közkedvelt a konyhában.
A különféle ízvilágú olívaolajok mindegyike felhasználható ételkészítéshez, de összhangban kell lennie az elkészítendő étellel. Az erősebb olajok inkább a húsokhoz, halakhoz, tésztákhoz, míg a lágyabb olívaolajok pl. a salátákhoz illenek jobban.
Az ételkészítés során az olívaolaj hidegen és melegen egyaránt alkalmazható!
Felhasználhatjuk sütéshez, grillezéshez, pároláshoz, saláták önteteként. A mediterrán térségben jellemző, hogy egyszerűen csak friss, ropogós, fehér kenyeret mártogatnak bele.
A táplálkozástudományi szakemberek mégis elsősorban hidegen, salátákhoz ajánlja felhasználását. Hogy miért? A válasz egyszerű: így marad meg benne a rá jellemző, kedvező élettani hatású zsírsav-összetétel (hő hatására ugyanis a telítetlen zsírsavak egy része telítődik, azaz a szív- és érrendszeri betegségekre jótékony hatású zsírsavak mennyisége csökken). Az olívaolaj nagyon jó salátaöntet alapanyag: balzsamecettel, fűszerekkel keverve ízletes öntetet kapunk.

Tudtad?
Magas oleinsav tartalmának köszönhetően kevésbé keletkeznek belőlük káros anyagok még többszöri melegítés hatására sem. Ennek ellenére használat után ajánlott leszűrni.

Az olívaolaj tárolása
Hűvös, sötét hely a legoptimálisabb, de nem kell hűtőben tárolni, mert ilyenkor zavarossá válhat, meg is keményedhet, akár a zsír. Ez minőségileg nem befolyásolja, felmelegítve újra átlátszóvá és folyékonnyá válik. Minőségét kb. 1 évig őrzi meg.

Az olívaolaj összetétele
- Az olívaolaj kb. 70-80 % egyszeresen telítetlen-, 10-15 % többszörösen telítetlen-, és 5-10 % telített zsírsavból áll.
- Növényi eredetű, ezért koleszterint nem tartalmaz.
- Az olívaolaj 1 deciliterjének kb. 900 kcal az energiaértéke, a „könnyű olívaolaj" kifejezés tehát nem az energiatartalmára, hanem az ízére vonatkozik, és a rá jellemző zsírsav-összetétel teszi kedvezőbbé, az állati eredetű zsiradékoknál.
- Az egyszeresen telítetlen zsírsavak csökkentik az LDL szintet („rossz koleszterin"), a HDL szintjét („jó koleszterin") azonban nem változtatják. Az érrendszeri megbetegedések, a trombózis, a magas vérnyomás megelőzésére tehát az olívaolaj jótékony hatású. A mediterrán országokban magas az egy főre jutó olívaolaj fogyasztás, ezért az itt élő, mediterrán hagyományok szerint étkezők között ezért sokkal ritkábbak a szív- és érrendszeri megbetegedések, mint Európa többi országában.
- Az extra szűz olívaolajok magas antioxidáns (E-vitamin, polifenolok) tartalmuk révén képesek megvédeni a szervezetet egyes káros vegyületek, az ún. szabad gyökök hatásaitól, ezáltal szerepük van a daganatos megbetegedések kialakulásának megelőzésében is.