Archívum

VÁLOGASS FOLYAMATOSAN BŐVÜLŐ KÍNÁLATUNKBÓL,
MIND MAGAD, MIND CSALÁDTAGJAID SZÁMÁRA!
RENDELD HÁZHOZ FITNESS KONYHÁNK FINOMSÁGAIT!
ISMERKEDJ MEG AZOKKAL A SPORTOS ÉLETMÓDHOZ
KAPCSOLHATÓ TERMÉKEKKEL, AMELYEKET HASZNÁLOK!
KUKKANTS BE ÚJ WEBSHOPUNKBA!
AZ EGÉSZSÉG NAGY KINCS, MEGŐRZÉSÉHEZ TENNI KELL,
EBBEN NYÚJTOK SEGÍTSÉGET SZÁMODRA!
ISMERKEDJ MEG A SÚLY-KONTROLL PROGRAMMAL!

Zsiradékok - tényleg olyan rosszak?

A cikk megjelenési deje: 2009.07.09. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

olaj.jpgA zsiradékokról rengeteget lehet olvasni - de sokszor ellentétes információkat találunk róla. Cikkünkben megpróbáltuk rendszerezve összefoglalni mindazt, amit a zsiradékokról tudni érdemes.

 

 

 

 

 

 

 

A zsiradékok alapanyagai táplálkozásunknak. Fontos építõkövei a sejtfalnak, a hormonoknak, emellett anatómiai funkcióval bír és bizonyos fokig véd a hideg ellen. Hiányában nem szívódnak fel a zsírban oldódó vitaminok. Ebbõl következik, hogy a zsírmentes diéták nem szolgálják az egészséget. Azonban a túl sok zsiradék fogyasztása sem tesz jót szervezetünknek: elõsegíti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, fõként akkor, ha fogyasztása mellett helytelenül választjuk meg a zsiradékok beviteli arányát is.
A zsiradék a legnagyobb energiával rendelkezõ tápanyagunk, és ebbõl a legtöbb esetben 95% hasznosul is! Kisebb-nagyobb mennyiségben szinte minden élelmiszerben elõfordul.

 


olivaolaj130.jpgAz állati zsiradékok telített zsírsavakban gazdagok, a növényi eredetû zsiradék telítetlen zsírsavak forrása. A zsírsavak közt - az aminosavakhoz hasonlóan - megkülönböztetünk esszenciális, azaz nélkülözhetetlen zsírsavakat, amelyeket a szervezet nem tud elõállítani, de egészséges mûködéséhez feltétlenül szüksége van rá. Ilyen például az omega6 linolsav és az omega3 linolénsav. Ha a kettõ aránya megfelelõ a szervezetben, akkor a linolénsavból kis mennyiségben EPA (eikozapentaénsav) és DHA (dokozahexaénsav) keletkezik (mindkettõ omega3 zsírsav). Az omega3 zsírsavaknak a szív- és érrendszeri betegségek megelõzésében van óriási szerepük. Az EPA és a DHA tengeri halak húsában és olajában, valamint az édesvízi busában található meg. A linolénsav legnagyobb mennyiségben a lenmagolajban található. Gazdag linolsav forrás pl. a napraforgó olaj.

 

Fordítsuk le ezt az ételek nyelvére!
Ha nem szeretjük a halat, emiatt egyáltalán nem fogyasztunk, és emellett csak napraforgó olajjal fõzünk, akkor bizony szervezetünk nem a megfelelõ arányban kapja meg a szükséges zsírsavakat (a zsírsavak arányának ugyancsak a szív- és érrendszeri betegségek megelõzésében van szerepük)!

 

hering240.jpgHogy megfelelõ mennyiséget fogyasszunk omega3 zsírsavakból:
- heti 1-2 alkalommal válasszunk tengeri halat!
- a napraforgóolaj mellett használjunk különbözõ olajokat (lenmagolaj, repceolaj, olívaolaj)! Legegyszerûbb módja a több komponensû olaj választása, mint legjobb és legkézenfekvõbb megoldás!

 

Fontos!
Biztosan hallottál már a rejtett zsiradékokról. Fontos velük számolni, hiszen gyakran észre sem vesszük, mennyit juttatunk ételeinkkel a szervezetünkbe. A legszárazabb csirkemellben is található ún. rejtett zsiradék, akár mint a kefirben, a mákban és majdnem minden élelmiszerben.

 

Ha valaki diétázik, annak természetes, hogy:
- eltávolítja a látható zsiradékokat ételeirõl (csirke bõre, egyéb húsok látható zsíros részei, stb.)
- zsírszegényebb étel-alapanyagot választ (pl. csirkemell)
- a bõ olajban sülteket is kihagyja az étrendbõl (rántott hús, sült krumpli)

 

Azonban emellett rendkívül fontos, hogy ahhoz, hogy a tápanyagok fogyókúrában ajánlott helyes arányát meg tudjuk tartani, a nem látható - rejtett - zsiradékokat is csökkentenünk kell.

 

Ezért javasoltak a következõk:kefir240.jpg
- jobb, ha zsírszegény tejet választunk (1,5% vagy akár az alatt)!
- A 12 %-os tejfölt is - ha van rá mód - helyettesítsük joghurttal/kefirrel!
- a sajtok zsiradéktartalma sem elhanyagolható, fontos, hogy tudatosan válasszuk a zsírszegényebb fajtákat!
- a tejszín is nagy mennyiségû zsiradékot tartalmaz (ez akkor sem változik, ha cukortartalmát édesítõszerrel helyettesítették) lehetõség szerint ne használjuk!

 

Zsiradékfogyasztásunk felét növényi, másik felét állati zsiradékból fedezzük. Az állati eredetû élelmiszerek rejtett zsiradéktartalma kiteszi a napi ajánlott bevitel felét, ezért sütni-fõzni növényi eredetû zsiradékkal ajánlott.
Lehetõség szerint a kenõzsiradékok (vaj, margarin) használatát is kerüljük. Egy kis megszokásbeli különbség óriási változásokat eredményezhet. Használjunk margarin és vaj helyett inkább különbözõ krémeket, pl. túró vagy joghurt alapú krémeket. Amellett hogy finomak és változatossá tudják tenni étkezésünket, tisztában vagyunk összetételükkel is, hiszen csak mi szabhatjuk, meg mit tartalmazzon, és nem a kötött gyártási technológia.

 

tojas240.jpgTipp!
Készítsünk tojáskrémet: tojás, joghurt, mustár, petrezselyem zöld, só, bors felhasználásával. Elkészítése: a tojást megfõzzük, kicsit hagyjuk kihûlni, majd lereszeljük. Ezután az alapanyagokat összekeverjük, hûtõbe tesszük, hogy összeérjenek az ízek. Hidegen, korpás kenyérre kenve kínáljuk.

 

 

 

Figyelem!
Az olajak és a zsírok zsírsav-összetételükben különböznek, de ugyanannyi energiát tartalmaznak! Ezért fontos, hogy a telítetlen zsírsavakban gazdag olajok felhasználási mennyiségével is óvatosan bánjunk!

 

Az olaj ajánlott mennyiségét nagyon nehéz meghatározni, hiszen nem egyszerû annak megítélése, hogy egy-egy étel elkészítéséhez felhasznált mennyiségbõl mennyi az, ami ténylegesen fel is szívódik a szervezetben (gondoljunk csak a hús sütése után a serpenyõben maradó mennyiségre). Ételeink készítéséhez szükség van rá, azonban nem célszerû elfelejteni, hogy az olaj az összes élelmiszer között a legnagyobb energiaforrás. Ezért nem ajánlható fogyókúrában a bõ olajban sültek fogyasztása (sült burgonya, rántott hús, rántott zöldség, vagdaltak egy része, stb.), mert ilyenkor a nagyobb mennyiségben felhasznált olajból több is került be a szervezetbe, ellentétben például a grill csirkével, amelynek sütéséhez kevés olajat használunk, és még így is marad belõle a serpenyõben.
Külön gondot okoz, hogy általában nem csak magunknak, egy személyre fõzünk, így a felhasznált olaj mennyiséget téves lenne kizárólag saját magunkra „számolni".

 

Mindezek figyelembe vételével azt lehet javasolni, hogy egy nap egy fõre vonatkoztatva - a szervezetben ténylegesen felszívódott mennyiségre gondolva - egy evõkanálnyi olajat fogyasszunk!