Miért jó az olívaolaj használata?
Sütéshez-fõzéshez is hidegen sajtolt olívaolajat használjak?
Kérdéseidre választ kapsz, ha elolvasod a cikket!
A legtöbb olívaolajat a Földközi tenger partján található országokban termelik. Spanyolország a világ vezetõ olívaolaj gyártója. A mediterrán térségben található a Föld olajfa állományának mintegy 90 %-a. Minden régiónak megvan a maga jellemzõ típusa.
Az olajfák
Az olajfák 4-5 éves korukban lesznek alkalmasak az elsõ szüretelésre, majd kb. 10-15 év múlva érik el teljes termõképességüket. A legjobb minõségû olajbogyókat a 20 és 40 év közötti fákról lehet szüretelni. Az olajbogyókat általában kézzel szüretelik, és minél rövidebb idõ telik el a szüretelés és a sajtolás között, annál jobb minõségû olívaolajat kapnak.
Az olajbogyó 
Az olajfa termése az olajbogyó, amelyre a keserû íz, az alacsony cukortartalom, és a magas olajtartalom jellemzõ.
Frissen szüretelve nem alkalmasak közvetlen fogyasztásra, csak bizonyos kezelési eljárások után. Méretük, alakjuk és színük alapján rengeteg félét megkülönböztethetünk: van egészen aprótól egészen nagy szemûig, zöld, lila, barna és fekete színû, alakra ovális és gömbölyû.
1 liter olaj elõállításához kb. 5 kg olajbogyó szükséges.
Az olajbogyók a legtöbb esetben száraz sóban, sós lében vagy olívaolajban kerülnek forgalomba. Maggal együtt, magozottan, illetve töltve (paprikával, fokhagymával vagy mandulával) kapható.
Az olívaolaj minõsége, fajtái
Az olívaolaj minõségét többek között az határozza meg, hogy az olajbogyókat milyen érettségi állapotban szedik (a leszedett olajbogyók feldolgozását 2 napon belül el kell kezdeni), és hogy a termést adó fa milyen idõs. Az olívaolajat hideg sajtolással nyerik ki az olívaolajból. A hideg sajtolás mechanikai úton történik, így õrzi meg az olaj legjobban az olívabogyó tápértékét.
- Extraszûz olívaolajnak a legmagasabb minõségû olívaolajat nevezzük, amelyet folyékony aranynak is hívnak. Az alacsony savasság mellett jellemzõ rá a kiváló aroma, íz és szín.
- Szûz olívaolajnak a kissé savasabb, de ugyanúgy tökéletes aromájú, ízû és színû olívaolajat nevezik.
- Az olívaolaj megnevezést a finomított és a szûz olívaolaj keverékére használják.
- Olajpogácsa-olajnak (sansaolaj) a sajtolás után visszamaradt olajpogácsából kémiai úton kivont finomított olajat nevezik. Erre az olajfajtára nem használható az „olívaolaj" megnevezés.
Az egyes olívaolajok íze más és más. A jó olívaolajnak jellemzõen az olajbogyóra emlékeztet az íze, de emellett egyéb aromák is elõfordulhatnak bennük: vannak gyümölcsös, zöld növényre, paradicsomra, mogyoróra emlékeztetõ ízûek.
Az olívaolaj felhasználása
Az olívaolaj a mediterrán térségben már az ókor óta szerepel árucikként. Régebben csak lámpaolajként, majd gyógyszerként használták, késõbb finomították, így lett közkedvelt a konyhában.
A különféle ízvilágú olívaolajok mindegyike felhasználható ételkészítéshez, de összhangban kell lennie az elkészítendõ étellel. Az erõsebb olajok inkább a húsokhoz, halakhoz, tésztákhoz, míg a lágyabb olívaolajok pl. a salátákhoz illenek jobban.
Az ételkészítés során az olívaolaj hidegen és melegen egyaránt alkalmazható!
Felhasználhatjuk sütéshez, grillezéshez, pároláshoz, saláták önteteként. A mediterrán térségben jellemzõ, hogy egyszerûen csak friss, ropogós, fehér kenyeret mártogatnak bele.
A táplálkozástudományi szakemberek mégis elsõsorban hidegen, salátákhoz ajánlja felhasználását. Hogy miért? A válasz egyszerû: így marad meg benne a rá jellemzõ, kedvezõ élettani hatású zsírsav-összetétel (hõ hatására ugyanis a telítetlen zsírsavak egy része telítõdik, azaz a szív- és érrendszeri betegségekre jótékony hatású zsírsavak mennyisége csökken). Az olívaolaj nagyon jó salátaöntet alapanyag: balzsamecettel, fûszerekkel keverve ízletes öntetet kapunk.
Tudtad?
Magas oleinsav tartalmának köszönhetõen kevésbé keletkeznek belõlük káros anyagok még többszöri melegítés hatására sem. Ennek ellenére használat után ajánlott leszûrni.
Az olívaolaj tárolása
Hûvös, sötét hely a legoptimálisabb, de nem kell hûtõben tárolni, mert ilyenkor zavarossá válhat, meg is keményedhet, akár a zsír. Ez minõségileg nem befolyásolja, felmelegítve újra átlátszóvá és folyékonnyá válik. Minõségét kb. 1 évig õrzi meg.
Az olívaolaj összetétele
- Az olívaolaj kb. 70-80 % egyszeresen telítetlen-, 10-15 % többszörösen telítetlen-, és 5-10 % telített zsírsavból áll.
- Növényi eredetû, ezért koleszterint nem tartalmaz.
- Az olívaolaj 1 deciliterjének kb. 900 kcal az energiaértéke, a „könnyû olívaolaj" kifejezés tehát nem az energiatartalmára, hanem az ízére vonatkozik, és a rá jellemzõ zsírsav-összetétel teszi kedvezõbbé, az állati eredetû zsiradékoknál.
- Az egyszeresen telítetlen zsírsavak csökkentik az LDL szintet („rossz koleszterin"), a HDL szintjét („jó koleszterin") azonban nem változtatják. Az érrendszeri megbetegedések, a trombózis, a magas vérnyomás megelõzésére tehát az olívaolaj jótékony hatású. A mediterrán országokban magas az egy fõre jutó olívaolaj fogyasztás, ezért az itt élõ, mediterrán hagyományok szerint étkezõk között ezért sokkal ritkábbak a szív- és érrendszeri megbetegedések, mint Európa többi országában.
- Az extra szûz olívaolajok magas antioxidáns (E-vitamin, polifenolok) tartalmuk révén képesek megvédeni a szervezetet egyes káros vegyületek, az ún. szabad gyökök hatásaitól, ezáltal szerepük van a daganatos megbetegedések kialakulásának megelõzésében is.