Az alkoholt már az antik korban élõk is ismerték, és többek között vallási célokra használták. A jó minõségû italok rendszeres és mértékletes fogyasztása még nem számít alkoholizmusnak és nem is káros az egészségre.
"Az alkoholnak kis dózisban kedvezõ hatásai vannak a szervezetünkre" - hangzik el sokszor. De mennyi az a „kis dózis"?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint (a huszadik életévüket betöltött felnõttek részére) az elfogadható alkoholfogyasztás napi mennyiségének felsõ határa maximum negyven gramm tiszta szesz: a statisztikák szerint az említett mennyiség rendszeres napi fogyasztása 25 év múltán sem okoz alkoholos májkárosodást (40 gramm alkoholt tartalmaz 1 dl whisky, 4 dl bor, kb. 1,5 üveg sör). Ez az érték a felsõ határ, vagyis nem arról van szó, hogy ennyi lenne a feltétlenül ajánlott, hanem arról, hogy ez még nem hat károsan.
Egészséges, megfelelõen táplálkozó férfiaknál a mérsékelt ivás mennyisége napi 30 gramm, nõknél pedig napi 20 gramm fogyasztást jelent.
Ez heti fogyasztásban is kifejezhetõ: a férfiaknak heti 21 "italegység" (kb. 210 g alkohol), nõknek heti 14 "italegység" (kb. 140 g alkohol) a megengedhetõ fogyasztás. Célszerû hetente két teljesen alkoholmentes napot tartani, ebben az esetben az elõbb említett értékek férfiaknál 150, nõknél pedig 80 grammra csökkennek.
Ha megvizsgáljuk választott italunkat, könnyen kiszámolható, hány g alkoholt ittunk meg. Annyi g alkoholt tartalmaz 1 dl ital, ahány százalékos alkoholtartalommal bír. Ebbõl következik, hogy pl. - az egyes források szerint nõk részére ajánlott - 15-20 g alkoholt tartalmaz 2 dl bor vagy 1 pohár sör vagy 3-5 cl tömény ital.
Tömény italok
Alapanyag: bármilyen erjedésre alkalmas cukortartalmú növény, gyümölcs. A különbözõ tömény italok az alapanyagban különböznek, például gin: boróka, szaké: rizs, tequila: agave kaktusz.
Alkoholtartalom: átlagosan 40-50 %. Más országokban vagy házi pálinkafõzdékben akár 80 %-os italokkal is találkozhatunk.
Borok
Alapanyag: szõlõ. Más gyümölcsökbõl is lehetséges hasonló eljárással bort készítése, de ez kevéssé elterjedt.
Alkoholtartalom: 10-15 %
Sörök
Alapanyag: valamilyen gabonaféle, az esetek többségében árpa, de létezik búzasör és kukoricasör is.
Alkoholtartalom: 3-12 %, átlagosan 5-6 %.
Az alkoholos italok jó hatásai
Az alkohol növeli a gyomornyálkahártya vérellátását, a savtermelõdést, az éhségérzetet, és segíti az epehólyag ürülését, segíti a nyálképzõdést és az emésztést, oldja az idegrendszeri feszültséget. Növeli a vérben a „hasznos" (HDL) koleszterin szintjét, ezzel csökkenti a koszorúér-betegség kifejlõdésének kockázatát, antioxidáns tartalma miatt védelmet nyújt az egyes szívbetegségekkel szemben.
Az alkoholos italok káros hatásai
A fokozott mennyiségû alkoholfogyasztás az elõbbiekkel szemben megnöveli a májzsugor gyakoriságát, emeli a vérnyomást, sûrûbben fordul elõ agyvérzés, és valószínûleg fokozza bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát.
BOROK
A bor mérsékelt alkohol tartalom mellett, szõlõ eredetébõl adódóan értékes polifenolokat tartalmaz. A polifenolok antioxidáns anyagok. Az antioxidánsok fontos szerepet játszanak az egészség megõrzésében, mivel lekötik a szervezetben jelen lévõ káros hatású szabad gyököket, amelyek testünkben természetes úton keletkeznek a biokémiai folyamatok során. A mérsékelt borfogyasztás növeli a „jó" koleszterin (HDL koleszterin) szintet, és gátolja a vérrögök kialakulását.
Polifenol tartalmának jótékony hatását tudományos vizsgálatok eredményei is alátámasztják. Azoknak az embereknek, akik naponta 1,5-3 dl száraz vörösbort isznak, körülbelül 50 százalékkal kisebb az esélyük arra, hogy szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, és átlagosan 10-12 évvel hosszabb ideig élnek, mint akik egyáltalán nem isznak vörösbort. A vörösborok polifenol tartalma jóval magasabb, mint a fehér boroké.
SÖRÖK
A sört már az ókorban szívesen fogyasztották az emberek. Õk azonban nemcsak élvezeték és mámorító hatása miatt itták, hanem felismerték gyógyító erejét is. Többféle betegség kúrálására használták, lábadozókat állítottak talpra segítségével. Hippokratész és Paracelsus a sört gyógyszerként alkalmazták.
Sokak számára ismert, hogy a sör nyugtató, stressz-oldó hatású, hogy könnyen emészthetõ szénhidrátjai, fehérjéi révén nevezik "folyékony kenyér"-nek, valamint hogy a hajat fényessé varázsolja, a bõrt regenerálja, csodát tesz a szobanövényekkel.
Vannak azonban kevéssé közismert, igen kedvezõ élettani hatásai, amelyeket az alkohol, a sör antioxidánsai és gyökfogói, vitaminjai és ásványi anyagai idéznek elõ.
A szeszesitalok közül a sör tartalmazza a legkevesebb alkoholt.
Antioxidáns hatásúak a komlóból származó xantohumol (az LDL koleszterint védi az oxidációtól), és a humulonok, valamint a lupulonok (szabad gyököket kötnek le). A sörben lévõ fenolsavak antikarcinogén hatásúak (gátolják a rákkeltõ vegyületek DNS-károsító hatását). A komlópolifenolok, a humulon és a lupulon gátolják a sörben a kórokozó baktériumok szaporodását.
Természetesen nem szabad a sörökben lévõ oldott anyagok táplálkozás-élettani jelentõségét túlbecsülni sem, a szervezet egészséges mûködéséhez szükséges antioxidáns anyagokat elsõsorban zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával érdemes biztosítani.