Archívum

VÁLOGASS FOLYAMATOSAN BŐVÜLŐ KÍNÁLATUNKBÓL,
MIND MAGAD, MIND CSALÁDTAGJAID SZÁMÁRA!
RENDELD HÁZHOZ FITNESS KONYHÁNK FINOMSÁGAIT!
ISMERKEDJ MEG AZOKKAL A SPORTOS ÉLETMÓDHOZ
KAPCSOLHATÓ TERMÉKEKKEL, AMELYEKET HASZNÁLOK!
KUKKANTS BE ÚJ WEBSHOPUNKBA!
AZ EGÉSZSÉG NAGY KINCS, MEGŐRZÉSÉHEZ TENNI KELL,
EBBEN NYÚJTOK SEGÍTSÉGET SZÁMODRA!
ISMERKEDJ MEG A SÚLY-KONTROLL PROGRAMMAL!

Hírek a nagyvilágból

A cikk megjelenési deje: 2009.10.09. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

egytalzseg130.jpgHogy hogyan befolyásolja társadalmi-gazdasági helyzetünk, táplálkozási ismereteink, hiedelmeink és lakóhelyünk földrajzi elhelyezkedése étrendünk minõségét, és az élelmiszerválasztásunkat? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek.

 

 

 

 

 

 

 

Mennyire befolyásolja társadalmi-gazdasági helyzetünk, valamint táplálkozási ismereteink és hiedelmeink az étrend minõségét?


piramis240.jpgRégóta ismert tény, hogy sok más tényezõ mellett a társadalmi helyzet, az iskolázottság és az egyén anyagi lehetõségei befolyásolják az élelmiszerválasztást és ezen keresztül az egészségi állapotot is. Az egészségmegõrzés iránt elkötelezett táplálkozási szakemberek erõsen hisznek abban, hogy a táplálkozási ismeretek elmélyítése tudatosabb táplálkozást eredményez a hétköznapokban. De valóban okkal hihetünk-e ebben?
Egy nemrégiben az Egyesült Államokban elvégzett vizsgálat során annak igyekeztek utánajárni, hogy a szociális-gazdasági státusz milyen hatással van az étrend minõségére és a zöldség-, gyümölcsfogyasztásra, valamint arra is kíváncsiak voltak, hogy ezt a hatást mennyiben módosítják a táplálkozási ismeretek és a hiedelmek.
A vizsgálatban közel 4400 felnõtt amerikai - az 1994-1996 között zajló „Continuing Survey of Food Intake by Individuals" nevû felmérés során rögzített - adatait használták fel. A társadalmi-gazdasági státuszt az iskolai végzettség és a jövedelem alapján sorolták be, a táplálkozási ismereteket pedig egy 11 kérdést tartalmazó kérdõív segítségével mérték fel. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás vonatkozásában az Egyesült Államok Mezõgazdasági Minisztériumának ajánlását, az étrend általános megítélését tekintve pedig az Államokban használatos ún. „Healthy Diet" indexet vették figyelembe.
Az eredmények szerint a jobb társadalmi-gazdasági státusz nagyobb zöldség- és gyümölcsfogyasztást és általában is kiegyensúlyozottabb tápanyag-összetételû étrendet eredményezett. Számos esetben volt megfigyelhetõ a táplálkozási ismeretek és az ezekhez fûzõdõ hiedelmek befolyásoló hatása. Például az iskolázottság nem mutatott összefüggést az étrend minõségével azon egyének esetén, akik csupán mozaikos táplálkozási ismeretekkel rendelkeztek. Hasonló összefüggést találtak a jövedelem vonatkozásában is.
Összességében elmondható tehát, hogy a táplálkozási ismeretek elsajátítását, elmélyítését célzó oktató programok nélkülözhetetlenek az étrendi minõség javításához minden társadalmi réteg számára, iskolázottságtól és jövedelmi helyzettõl függetlenül.


Forrás: Beydoun MA, Wang Y: Do nutrition knowledge and beliefs modify the association of socio-economic factors and diet quality among US adults? Prev Med. 2008 Feb;46(2):145-53.

 

 

Milyen tényezõk befolyásolják az alacsony jövedelmû nõk élelmiszerválasztását?
Milyen hatással van táplálkozásuk és társadalmi-gazdasági helyzetük az egészségi állapotukra és testtömegükre?


kosar_4.jpgÖrök kérdés, hogy a jövedelem milyen mértékben határozza meg az étrend minõségét. A választ a Minnesota Egyetem munkatársai 14, egyenként 90 perces, videóra rögzített, a témára összpontosított csoport vizsgálatával igyekeztek megtalálni.
A csoportokba közel száz alacsony jövedelmi kategóriába tartozó felnõtt, legalább egy 9-13 éves gyermeket nevelõ nõt válogattak be. A vizsgálatban résztvevõ, többségében a család élelmezéséért is felelõs asszonyok 75%-a túlsúlyosnak illetve elhízottnak bizonyult (BMI besorolás alapján). Körükben számos, a túlsúly talaján kialakult betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás is megfigyelhetõ volt, ennek ellenére egészségi állapotukat általánosnak ítélték, az egészségügyi problémák okaként pedig valamilyen anyagcserezavart, vagy öröklött problémát jelöltek meg.
Habár többségük szívesen fogyasztott volna pl. több friss gyümölcsöt és zöldséget, ezeket az élelmiszereket elérhetetlenül drágának tartották.
A rossz egészségi állapot és a helytelen táplálkozási szokások feltétlenül megkövetelik az alacsony jövedelmû néprétegek számára olyan oktatóprogramok kidolgozását, melyek lehetõvé teszik számukra a megfizethetõ, ám értékes tápanyagtartalmú élelmiszerek kiválasztását. Emellett olyan központi intézkedésekre (pl. ártámogatás) is szükség van, melyek elérhetõbbé teszik az alacsonyabb jövedelmûek számára a kiegyensúlyozott étrend megvalósítását.


Forrás: Dammann KW, Smith C: Factors affecting low-income women's chioces and the perceived impact of dietary intake and socioeconomic status on their health and weight. J Nutr Educ Behav. 2009 Jul-Aug;41(4):242-53.

 


A táplálkozási ismeretek „felfedezése" - avagy a demográfiai tényezõk jelentõsége

foldgomb240.JPG

 

Izgalmas területe a táplálkozástudománynak a földrajzi elhelyezkedés táplálkozási szokásokra gyakorolt hatásának vizsgálata. Az ausztrál Flinders University kutatói a dél-ausztrál város, Adelaide két, egymástól eltérõ gazdasági-társadalmi helyzetû külvárosi területének lakóit vették górcsõ alá. A vizsgálatban önkéntesen résztvevõ több mint 200 felnõtt általános táplálkozási ismereteit egy 113 kérdésbõl álló kérdõív segítségével térképezték fel.
Az eredmények a következõk voltak: a résztvevõk a legpontosabban a több gyümölcs, zöldség és élelmi rost, valamint a kevesebb sós és zsíros étel fogyasztását célzó táplálkozási ajánlást értették meg. Az ennél részletesebb táplálkozási információ pedig inkább zavaró tényezõként jelent meg. Például, az emberek 90%-a megértette azt a tanácsot, hogy fogyasszon több zöldséget és gyümölcsöt, azonban csupán 56 illetve 62%-uk számára volt egyértelmû a naponta javasolt zöldség illetve gyümölcsadagok számára vonatkozó javaslat.
Emellett a statisztikai adatok alapján a két vizsgált közösség táplálkozással kapcsolatos tudásszintjében lakóhelytõl függõen jelentõs mértékû tudásszintbeli különbség volt kimutatható, mely függetlennek bizonyult nemtõl, életkortól, iskolázottságtól egyaránt.
Éppen ezért a teljes lakosság számára megfogalmazott táplálkozási ajánlások mellett célszerû a kisebb lakóközösségek számára kidolgozott oktatóprogramokkal elõsegíteni a táplálkozási ismeretek elmélyítését.

Forrás: Hendrie GA et al: Exploring nutrition knowledge and the demographic variation in knowledge levels in an Australian community sample. Public Health Nutr. 2008 Dec;11(12):1365-71.

 


Forrás: MDOSZ hírlevelek