Az egészséges életmódhoz, az élethez pozitív hozzáadott értékkel rendelkezõ, remélem sokunk által birtokolt személyiségjegy - ha a szó szoros értelmében vesszük! De mi van, ha egy kicsit elkalandozunk (vagy földre szállunk) és akaraterõnk határtalan mivolta helyett egy minden élõ szervezet és sejt számára létfontosságú kémiai elemre, a vasra gondolunk?!A szójátékból következtetve lehetne akár a szomszéd, széles mosolyú fia is, de szigorúan földhöz ragadt állapotunkban, most gondoljunk a fiú testére, sõt a benne zajló folyamatra és térjünk vissza kezdeti témánkhoz, a vashoz = Fe.
Egészséges egyén teljes vaskészlete 3-3,1 gramm.
A vas egy olyan elem, mely nélkülözhetetlen minden élõ szervezet számára. Fontos szerepe van az oxigén szállításában és raktározásában, a sejtek növekedésében és szaporodásában, valamint áttételes módon izmaink építésében is.
Vérünk vörös színe a vas oxidációs állapotától függ, mely vérünk oxigéntelítettségének következménye. Az oxigén dús vér világos piros, míg az oxigénben szegény (szegény....), széndioxidban gazdag vér ennél jóval sötétebb, vörös színû! A vas - mint mindenki tudja általános iskolás kora óta - a májban található meg jelentõsebb mennyiségben. Az viszont még számomra is új és meglepõ információként jelent meg kutakodásom során, hogy vas nagy mennyiségben található az agyunkban is, sõt az agy bizonyos területei gazdagabbak ezen elemben, mint a máj!
Egy olyan mikroelemrõl beszélünk, melynek elõállítására szervezetünk nem képes, így külsõ bevitellel pótolható hiánya, de még hogy ezt is „tetézzük" sajnos hasznosulási „értékei" sem igen kecsegtetõek, így a bevitt mennyiségbõl minimális hasznosul, épp ezért elégtelen bevitel és egyéb külsõ tényezõk miatt gyakran kialakulhat egy hiányállapot, a vashiány.
Az átlagos európai napi étrend 10-15 mg vasat tartalmaz, ebbõl normális körülmények között 5-10 % szívódik fel.
Vashiány
Szédülünk, gyengének, erõtlennek érezzük magunk, halvány, sápadt bõrünk? Ez utóbbit orvosoljuk némi szoláriummal, de a többi megmarad? Könnyen lehet, vashiányos vérszegénységben szenvedünk. Ezt az állapotot elsõ körben okozhatja az elégtelen mennyiségben bevitt mennyiség, amikor szervezetünk többet használ(na), mint amihez bevitellel jut, de egy rosszul összeállított diéta, vegetáriánus étrend is közrejátszhat ennek kialakulásában. Úgyhogy erre mindenképp figyeljünk! A húsfélék (különösen az emlegetett máj) sokkal több vasat tartalmaznak, mint a zöldségek, tejtermékek. Épp ezért sajnos a szegényebb régiókban -ahol az alultápláltság, a növényi étrend dominál- gyakori betegségrõl beszélhetünk.
Érdekesség: ELÕ A GUMIMACIT! A vasfelszívódást állítólag javítják a gyomorsav, a vitaminok, bizonyos cukrok (a viccnek szánt gumimacik) és aminosavak.
Szervezetünk „vas iránti vágya" egyéb körülmények miatt is fokozódhat. Serdülõkorban (melyet már minden bizonnyal elhagytunk), menstruáció idején, fokozott sporttevékenység, valamely vérzéses betegség-, a felszívódást gátló tényezõk. Mind-mind befolyásolhatják ezt a folyamatot. A fenti tüneteket észlelve és egyébként is vérvétellel / laborvizsgálattal járjunk a „dolog" végére.
Érdekesség: a széklettel, vizelettel, bõrhámlással, körömtöredezéssel napi 1 mg vasat veszít a szervezetünk.
A hiányállapot megszüntetése
Legegyszerûbb módja a táplálkozás normalizálása mellett szájon át szedhetõ gyógyszer. De hogy az alternatív gyógymódokat kedvelõknek is adjunk némi mosolyfakasztó információ szösszenetet, kutatások igazolták (és már nagyanyáink is tudták), hogy napi egy dl jó minõségû vörösbor is csodákat tehet. Vérszegénység, gyomorpanasz, sõt szívinfarktus is megelõzhetõ mértékletes vörösbor-fogyasztással, ehhez pedig nem kell vasakarat!
Dániában vizsgálat alá vették a vörösbort. Ki akarták deríteni, valóban igaz-e a hatás, amit a vörösbornak tulajdonítanak? A Dán Járványügyi Központ 13.000 embert (6000 férfit és 7000 nõt, valamennyien 30-70 év közöttiek vontak be a vizsgálatokba, amelynek során figyelmük kiterjedt az életmódra, az ital és dohányfogyasztásra. A vizsgált idõszak - öt év - lezárását követõen azt a következtetést szûrték le, hogy akik mértékletesen, de rendszeresen fogyasztanak vörösbort, azoknál az agyvérzés, az infarktus és a hasonló betegségek kialakulásának az esélye majdnem ötven százalékkal csökkent.
Mivel nem mindenki szereti és fõleg nem mindenki fogyaszthat alkoholt (bizonyos betegségek, vagy gyógyszerek fogyasztása ki is zárja ezt), de szeretné elõnyös tulajdonságait élvezni, ezért a kutatók egy különleges szárító eljárással vörösbor koncentrátumot készítettek. Ebben minden megtalálható, ami a vörösborban jótékony hatású és az egészséget szolgálja - a polifenolok - ugyanakkor nem tartalmaz káros anyagokat. A koncentrátumot kapszulában árusítják.
Forrás: sulinet.hu/tart/fcikk/Kieg/0/14975/1