A stressz faktor
Más néven kortizol. Egy hormon, melyet lényegében bármilyen stressz hatás következtében kibocsájt szervezetünk. Legyen szó a szomszéd megvadult kutyájáról, vagy egy drasztikus diétáról. A kortizolt sokan rossz hormonnak titulálják, ami nem épp jogos. Hisz egy-egy elvadult helyzetben hasznunkra lehet a jelentõsebb kortizol löket, hosszabb távon megemelkedett szintje viszont negatív hatásokat hoz magával.
Szeretjük a kortizolt, hisz a reggeli kortizol pulzáció segíti a zsírfelszabadulást, de állandó magas szintjét átkozhatjuk, mert közrejátszik a hasi zsír kialakulásában. Jó hatású, hisz akut emelkedése elõsegíti a memóriamûködést (ezért vésõdnek be tudatunkba életünk stresszes helyzetei), viszont krónikusan magas szintje (mely depressziósoknál gyakran elõfordul) megbénítja az emlékezetet.
A diétázás stressz
A diétázás stressz. És sokunk számára persze az edzés is. Épp ezért minél szélsõségesebb ez a két faktor, annál inkább számolhatunk e hormon eget rengetõ értékeivel. Kézenfekvõ jelenség, de valamiért bele sem gondolunk, nem tudunk róla. Nem tudjuk, hogy a kortizol állandóan magas szintje sok rossz dologhoz vezethet. Az egyik a vízvisszatartás, ami egész egyszerûen elfedi a zsírégetés eredményét akár hosszú ideig is. A másik, hogy hatására csökken a leptin érzékenység az agyban. Amikor ez bekövetkezik, akkor vélhetõen sok-sok minden félresiklik testünkben az anyagcserével kapcsolatban, így ez is közre játszhat a negatív folyamatokban.
A leptin egy hormon, amely jelzi az agynak a testzsír mennyiségét.
A stresszezõ diétázó
Még egy gátló tényezõ! A nagyon stresszes típusok, vagy a rohamdiétába kezdõ emberek, akik agyában csak az motoszkál, hogy „le kell fogynom, mégpedig azonnal", vagy azok, akik egy-egy stagnáló nap után bevetnek még egy plusz óra kardiót az amúgy is ledolgozott 6 óra torna mellé, no, õk már eleve túltermelik a kortizolt! Nekik már lehet, hogy csupán ezért is nehéz lesz! Stresszeznek lassú fogyásuk miatt és még nagyobb csatákba kezdenek, holott a megoldás lehet, hogy éppen a relaxáció lenne.
A fent említett tényezõk és hormonok mind-mind a zsírégetés gátját szabhatják. De a miértek talán nem is szükségesek, hanem a lényeg szem elõtt tartása, ami pedig a következõ a legtöbb ember esetében: hogy vagy a kalóriákat szorítsuk meg jobban, vagy az edzéseink mennyiségét növeljük meg kiadósabban. Mindkettõt kombinálni viszont nem szabad, hisz mindez fogyásunk belassulását, vagy egész egyszerûen megállását eredményezheti.
Forrás: www.tesztoszteron.hu