Az emberi test kb. 70%-a víz, amely nélkülözhetetlen az emésztéshez, felszívódáshoz, a tápanyagok szállításához, a testszövetek építéséhez, a testhõmérséklet szabályozásához, a salakanyagok eltávolításához. Amíg étel nélkül akár 1 hónapig, addig víz nélkül csupán 1-2 napig bírunk életben maradni.
Egy felnõtt ember szervezete naponta 2-3 liter vizet használ fel. Az egyéni folyadékigényt sok tényezõ befolyásolhatja: az életkor, a szokásosnál nehezebb fizikai munka, az intenzív sportolás, az elfogyasztott só mennyisége, a külsõ hõmérséklet, stb.
Folyadékigényünk nagy részét itallal fedezzünk, kisebb részét az élelmiszereinkben/ételeinkben található folyadékokkal fogyasztjuk el (gyümölcsök, zöldségek, levesek, stb.).
A következõkben kiemelnék egy fontos folyadékforrást, a gyümölcsleveket.
A gyümölcslevek a bennük lévõ élelmi rostoknak, a vitaminoknak és ásványi anyagoknak, továbbá a fitonutrienseknek* köszönhetik egészségre kedvezõ hatású tulajdonságaikat. A gyümölcsök és gyümölcslevek fogyasztása a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásban - ahol fontos kérdés az egyes élelmiszerféleségek megfelelõ aránya - nélkülözhetetlen.
De mit is nevezünk gyümölcslének?
A hétköznapokban szinte minden szénsavmentes, gyümölcsalapú italt. Érdemes tudni azonban, hogy rendelet szabályozza, milyen kritériumoknak kell megfelelni a gyümölcsleveknek ahhoz, hogy valóban így nevezhessük õket. Az egyik ilyen fontos kritérium az ital gyümölcstartalma. Ha legalább 12% gyümölcsöt tartalmaz, akkor csupán gyümölcsitalnak, ha legalább 25-50 %-ot tartalmaz (a gyümölcsféle függvénye), akkor gyümölcsnektárnak nevezhetik a gyártók termékeiket. A hivatalosan is gyümölcslének nevezhetõ ital nem-, vagy csak minimális mennyiségben tartalmaz hozzáadott cukrot. Mindezekbõl következik az ajánlás: lehetõség szerint részesítsük elõnyben a magas gyümölcshányadú, minõségi gyümölcsleveket, kevesebbszer fogyasszuk a gyümölcsitalokat, gyümölcsnektárokat, mert ezekben az esetekben a gyümölcs nagy részét hozzáadott anyaggal pótolják (aromákkal, színezékkel, cukorral). Legelõnyösebb, ha friss, érett gyümölcsbõl magunk készítjük el italunkat, cukor hozzáadása nélkül. Azonban vigyázat! A magas gyümölcshányaddal, cukor nélkül készült gyümölcslevek is jelentõs energiát tartalmaznak, ezért jól gondoljuk át, mennyit iszunk meg belõlük.
Természetesen folyadékpótlásra nemcsak a gyümölcslevek alkalmasak. A különbözõ innivalók között érdemes felállítani egy sorrendet, aszerint, hogy fogyasztásuk milyen bizonyított egészségi elõnyökkel vagy épp hátrányokkal jár, és mennyi energiát viszünk be velük szervezetünkbe.
Haladjunk a legideálisabbtól a legkevésbé hasznosig:
1. Víz
• A csapvíz és az 500 mg/l ásványi anyag tartalmú ásványvíz a biológiai vízigény kielégítésére korlátok nélkül fogyasztható.
• Sokan nem gondolják, pedig az ivóvíz is tartalmaz fontos ásványi anyagokat (pl. fluor, magnézium, kalcium)
2. Tea esetleg kávé cukor nélkül
• a teában, különösen a zöldteában egészségvédõ-antioxidáns hatású anyagok találhatóak (flavonoidok)
• a fekete tea minél erõsebb annál több koffeint tartalmaz, de hatása elhúzódóbb a kávéhoz képest
• kávé fogyasztásában ajánlott mértéket tartani, napi 1, tejjel készült kávénál többet nem ajánlott fogyasztani
3. Zsírszegény tej
• a tej 90% vizet tartalmaz
• értékes forrása a szervezet felépítésében fontos fehérjéknek, egyes vitaminoknak, ásványi anyagoknak
• a benne lévõ tejcukor is segíti a kalcium felszívódását
4. Energiát nem tartalmazó üdítõitalok
• mesterséges édesítõszerrel készült „light" üdítõket akkor érdemes fogyasztani, ha túlsúlyosak vagyunk vagy hajlamosak vagyunk a hízásra
5. Energiatartalmú „hasznos" italok - gyümölcs-, zöldséglevek
• rostokat, ásványi anyagokat, vitaminokat és egészségvédõ anyagokat (flavonoidok) tartalmaznak
• a natúr, házilag préselt vagy a 100%-os változatok a legelõnyösebbek, esetleg a magas gyümölcs/zöldségtartalmúakat ajánlatos fogyasztani
• bár a 100%-os gyümölcslé tartalmaz értékes tápanyagokat, de a friss gyümölcsöt nem pótolja
6. Cukrozott üdítõitalok
• ún. „üres" energiaforrások, mert a cukron kívül más hasznos anyagot nem tartalmaznak
• túlzott fogyasztásuk súlygyarapodáshoz vezet, mert észrevétlenül felesleges energia kerül a szervezetbe
*A fitonutriensek nem tápanyag jellegû anyagok, jelentõs részüknek daganatellenes, ún. antikarcinogén hatása van, amit a daganatképzõdés különbözõ fázisaiban képesek kifejteni.