Idõsek betegsége, legyintünk, de sajnos, ez koránt sem így van, bár tény, hogy elsõsorban az idõsebb korosztályban gyakori. De mi is ez a sokat hallott betegség? Ismerjük a szót, de tudjuk, mit takar?
A köszvény a purinanyagcsere zavara. A purin nem más, mint a húgysav. A szervezet saját sejtmagjaiban, részben a táplálékkal felvett sejtmagokban lévõ purinbázisok lebontása során keletkezik, és a vesében kiválasztódva a vizelettel ürül ki a szervezetbõl.
A húgysav nem tud kiürülni a szervezetbõl, és a testfolyadékokban gyûlik össze, ezekbõl kiválik, szöveteken lerakódik. Ezek a lerakódások okozzák a panaszokat. Gyakran csatlakozik ehhez a betegséghez szénhidrát- és zsíranyagcsere zavar is, például cukorbetegség.
Miért alakul ki?
Egyrészt genetikai okokra vezethetõ vissza a kialakulása. Ez azzal jár, hogy fokozott a húgysavképzõdés és csökkent a kiválasztás. Másrészt (és ennek nagyobb szerepe van) a zsírban, és állati fehérjékben gazdag táplálkozás vezethet a köszvény kialakulásához.
A betegség többféleképpen jelentkezhet. Van, akinél gyorsan kialakuló, heves tüneteket okoz. Ez leggyakrabban a hajnali órákban, vagy nagyobb fizikai megterhelés, bõséges étkezés, alkoholfogyasztás után jelentkezik. A beteg égetõ fájdalmat érez, leggyakrabban a nagylábujjon, ahol duzzanat, bõrpír jelentkezik, és pár napig vagy pár hétig e területek mozgáskorlátozottsága is jellemzõ, melyet láz, émelygés, hányinger kísérhet.
Ha ez az úgynevezett akut roham lezajlott, akkor tünetmentes lesz a beteg, csak a laboratóriumi értékeiben megmutatkozó magas húgysavszint jelzi a problémát. Ha hosszú távon is fenn áll a köszvény betegség, akkor számolni kell az izületi deformitásokkal, ráadásul bõr alatti szövetekben, inakban, izmokban húgysavlerakódások képzõdnek.
Laboratóriumi határérték: 417 μmol/l szérumhúgysavszint.
Az urátkristályok, melyek lerakódnak a szövetekben, könnyebben kiválnak a testfolyadékból, ha a vizelet PH-ja és a környezeti hõmérséklet csökken.
Mit lehet tenni? A különbözõ gyógyszerek mellett, amit az orvos fog kiírni, szükséges diétát is folytatni. A diéta célja, hogy csökkentsük a purinbevitelt, hogy elkerüljük az akut rohamokat, és a testtömeget normalizáljuk.
Nem szabályszerûség, de a köszvényesek nagy része túlsúllyal rendelkezik. Nagyon fontos, hogy normalizáljuk a testsúlyt, de mindenképpen koplalás nélkül. Éhezéskor ugyanis ketontestek szabadulnak fel a szervezetben, ami gátolja a húgysav kiválasztását. A fehérjeforrások közül részesítsük elõnyben a növényi eredetûeket.
A szénhidrátok purinürítõ hatásúak, tehát jót tesznek, kivételt képez a fruktóz, vagyis gyümölcscukor. Nagyon egészségesek a gyümölcsök, de korlátlan fogyasztásuk nem javasolt.
Az alkohol tilos, mert növeli a húgysavszintet!A sör tartalmaz purint, tehát még az alkoholmentes is tilos.
Igyunk sok folyadékot: napi 2-3 litert, és élhetünk az alkalikus gyógyvizek és a csalántea purinürítõ hatásával.
Mivel se a koplalás, se a nagy mennyiségû étel nem tesz jót, ezért próbáljuk a napi étkezés adagját 5-6-szorra szétosztani.
Javaslom, hogy a fehérjeszükségletet ne húsokból, hanem inkább tejtermékekbõl fedezzük, mert míg a húsok purintartama magas, vagy nagyon magas, addig a tejtermékeké alacsony. Húsokból naponta 30-60 g-ot fogyaszthatunk, hogy ne lépjük túl a napi purinbevitelt (100-200 mg).
A zöldségek ajánlottak, de kis mennyiségben fogyasztható a zöldborsó, a zöldbab, a paraj, a sóska, és a szárazhüvelyesek.
Kis mennyiségben fogyaszthatóak az olajos magvak is. A gyümölcsöket nem kell túlzottan korlátozni, de azért ne üljünk be a fa alá több kiló gyümölcsért!
Az édes, sós péksütemények ellenjavalltak magas zsír- és cukortartalmuk miatt. A zsírdús tejtermékeket szintén kerüljük, de a zsírszegények ajánlottak.
Ha már kialakult a probléma, ne dugjuk a fejünket a homokba. Igenis foglalkozni kell vele, és ez nem csak a gyógyszerek bevételét jelenti, hanem komoly diéta folytatását is. Ha ezeket megtesszük, túlsúlyunk esetén normalizáljuk testtömegünket, akkor állapotunk rendezõdni fog.
Kovács Judit
dietetikus