Azt már biztos hallottátok, hogy Magyarország jódhiányos terület, és hogy ezért pótolnunk kell a jódot. De miért nem jut elég a szervezetünkbe, mire is kell nekünk? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kaphatsz választ, ha tovább olvasod a cikket.
A jódot a 19. század elején fedezte fel véletlenül egy Bernard Courtois nevû ember, amikor a salétrom elõállításához használt tengeri algák maradékát akarta eltüntetni. (A tenger vizében csak kis mennyiségû jód található, viszont a tengeri növények nagy mennyiségben halmozzák fel magukban. )
Vegyjele:I
Elemi állapotban mérgezõ, ezért használjuk például fertõtlenítésre is.
Mi a szerepe a jódnak a szervezetedben?
A pajzsmirigyben termelõdik egy hormon, ami az anyagcserét szabályozza. Ennek a hormonnak az alkotóelemei közé épül be a jód. Befolyásolja a növekedést, az idegrendszer mûködését és közvetve hat a vérkeringésre is.
Ivóvizünk, élelmiszereink tartalmaznak jódot. A bennük lévõ mennyiség attól függ, hogy az élelmiszer honnan származik, hiszen minden földnek más a jódtartalma, így a bennük termett élelmiszerekben is más és más lesz a mennyisége.
Magyarország ebbõl a szempontból nem túl jó adottságú, ezért vizeinkbe, élelmiszereinkbe kevés jód kerül. A tengeri halakban kellõen sok található ebbõl az ásványi anyagból, de a magyarok többsége nagyon kevés halat fogyaszt. Ennek ellensúlyozására számos helyen használnak jódozott sót.
Pótlása igencsak fontos, hiszen hiánya kedvezõtlen anyagcsere változásokat okoz, mellette megjelenõ depresszióval. Megnagyobbodik a pajzsmirigy, amit golyvának neveznek. Csökken a tiroxin (hormon) termelõdése, aminek következtében az alapanyagcsere (alapállapotban a szervezet által felhasznált energiamennyiség) akár 50%-ot is csökkenthet, aminek következménye az elhízás, amellett hogy étvágytalanság jellemzi a jódhiányos egyént. A mozgása, beszéde gondolkodása lelassul. Gyerekeknél törpenövés alakulhat ki.
A napi szükségletünk 0,15 milligramm.
A felnõtt ember szervezetében 15-20 mg jód található, melynek 70-80 %-a a pajzsmirigyben raktározódik.
Néhány növény tartalmaz olyan anyagokat, amik megakadályozzák a jód hasznosulását. Ilyen például a kel, kelbimbó, retek). A jód hasznosulását segíti a fluorid és a nitrát.
Túladagolni sem szabad, mert fokozott pajzsmirigymûködéshez, toxikus tüneteket okoz.
A jód egy igazán parányi anyag, mégis láthatjuk, hogy nagyban befolyásolja testünk, szervezetünk mûködését. A vitaminok, ásványi anyagok legnagyobb részét szervezetünk nem tudja elõállítani, ezért pótlásukról gondoskodnunk kell. Ez lehetõleg ne mesterséges vitamintabletta legyen, hanem gondoljuk át étkezéseinket, együnk jódozott sót, hetente legalább egyszer minõségi tengeri halat. Ezekkel fedezhetjük jódszükségletünket.
Kovács Judit
dietetikus