A folát/folsav felfedezése a vitaminkutatás fénykorára, az 1930-as évekre nyúlik vissza. Ekkor mutatták ki, hogy az élesztõben és a májban több olyan vegyület is található, ami gyógyítja a makrociter anémiát (vérszegénységet). Talán még ebbõl az idõszakból ered, hogy a folátot néha „M" és „Bc" vitaminként is emlegetik. Azóta eltelt néhány évtized kutatási eredményei alapján megállapítható, hogy a folátnak nem csak makrociter anémia megelõzésében van szerepe. Hiánya számos betegség kialakulását segíti elõ. De vajon kiket fenyegethet e vitamin hiánya?Nem megfelelõ táplálék bevitel. Csökkent felszívódással járó kórképek esetén, mint például gyulladásos bélbetegségek, gluténérzékenység, hasmenéssel járó állapotok. Különbözõ daganatos betegségekben az intenzív sejtosztódás és anyagcsere következményeként. Terhesség esetén, valamint az alkoholistáknál is megfigyelhetõ folát hiány.
Szív-és érrendszeri betegségek
A folát elõsegíti a homocisztein nevû aminosavnak egy másik aminosavvá történõ átalakulását. A folát hiány egyik korai jele, ha a vérben a homocisztein feldúsul, mivel folát hiányában nem tud átalakulni. Az emelkedett homocisztein szint a szív-és érrendszeri betegségek egyik kockázati tényezõje, mivel elõsegíti az érelmeszesedés kialakulását.
Folát és a daganatok
A folát fontos résztvevõje az örökítõanyag (DNS) szintézisének, ami ha károsodik és a változás nem kerül kijavításra, rákos elfajulást eredményezhet. Tanulmányok kimutatták hogy a csökkent folát bevitel különbözõ daganatok kialakulását segítheti elõ. A colorektális daganat gyakrabban fordul elõ azok körében akik kevés folátot/folsavat fogyasztanak. Ugyanakkor a mellrák kockázata elsõsorban azoknál a nõknél nõl meg, akik alacsony folát/folsav bevitel mellett rendszeresen fogyasztanak alkoholt. A folát hiányát a méhnyakrák kialakulásával is összefüggésbe hozták.
Folát és az idõskori demencia
A folát a normális agyi funkciókhoz is szükséges. Az alacsony szérum folát szint a rövid-távú memória romlásához vezethet. Ugyanakkor a kutatók úgy vélik, hogy az Alzheimer- kór kialakulásában is szerepet játszik a kevés folát.
Folát az allergia és az asztma
A kutatási eredmények szerint az alacsony folát szint az allergiás tünetek kialakulását 31%- al, míg az asztmatikus tünetetek megjelenését 16%-al növeli meg, azokhoz képest akiknek magas a folát szintjük.
Folsavval való dúsítás
A fejlett országokban, elsõsorban az USA-ban bevezették bizonyos termékek folsavval való dúsítását. Ennek legfõbb célja a terhesség során a magzati velõcsõ záródási rendellenességek megelõzése volt. Így a liszt, kenyér valamint a gabonából készült élelmiszerek kerültek dúsításra. A folsav ellátottság növelhetõ különbözõ táplálékkiegészítõk használatával is, melyekbõl a folsav szinte 100%-ban felszívódik. Az élelmiszerekben a folát mono-és poliglutamát formájában van jelen. A monoglutamát több mint 90%-ban felszívódik. Azonban a poliglutamátnak a vékonybélben még át kell alakulnia az egyszerûbb monoglutamáttá. Mivel az átalakulásra nem minden esetben van idõ, ezért a poliglutamát hasznosulása csak 50%-ra tehetõ. Azonban a túlzott bevitellel is vigyázni ki, a biztonságos felsõ határ 1000 µg. Ha hosszútávon ennél többet viszünk be, nem csak a B12 vitamin hiányát fedhetjük el, hanem a cink hasznosulását is csökkentjük.
Felhasznált irodalom:
Dr. Biró György: Táplálék beviteli referencia értékek, Medicina, Budapest 2004
http://lpi.oregonstate.edu/infocenter/vitamins/fa/
http://www.egeszseg.origo.hu/cikk/0920/366657/20090512_folsav_folat_asztma_allergia_1.htm
http://www.folsav.hu
Bíró Andrea