Kérdés:
Nekem egy hosszú történetem lenne térdficamos panaszokkal. Az egész úgy kezdõdött, hogy egyik nyáron elkezdtem lovagolni, szinte minden nap. Nyár végén egyszer támaszkodtam a bal lábamon, nagy recsegés ropogás hallatán már nem álltam a lábamon hanem elestem. A térdemben a két csont egymás mellé csúszott. Kis idõ múltán magától visszaugrott. Elmentem vele orvoshoz. Nem szólt túl bíztatóan, amit mondott... Mûteni akarták volna, ha még párszor kiugrik. Ezt megelégeltem és elmentünk egy ortopéd orvoshoz, aki segített a felépülésben, sõt megállapította hogy a lábam tele volt vérrel, lecsapolta. Azt mondta ne eröltessem, hagyjam pihenni. Ez megvolt. Késõbb visszamentem, azt mondta a szalagok egészen visszahelyezkedtek és olyan lesz mint régen. Azóta sokat tornáztattam, de elõfordul, hogy kifordul egy hirtelen mozdulattal, ha túl sokat lovaglok, vagy megerõltetem. A kérdésem az lenne, hogy idõ múltával sikerül ezeket a kifordulásokat túllépni? Vagy ez egy örökös probléma lesz, igaz utoljára egy éve ugrott ki és egyesek azt állítják, hogy a ritkább ficam a gyógyulás jele, ez igaz? Igazából teljesen tanácstalan vagyok, met az orvos szerint a szalagok a helyükön vannak és a röntgen is ezt mutatja.
Válasz:
Igen, igaz, hogy a ritkább ficam a gyógyulás jele, de sajnos az is igaz, hogy ez egy állandó probléma lesz. A ficamok gyakoriságát csökkentheted azzal, hogy rendszeresen végzed a comberõsítõ gyakorlatokat. Ezzel ugyanis megerõsítheted az izmaidat annyira, hogy át tudják venni a szalagok szerepét, támaszként tudnak szolgálnak a térdízületednek. Csak így tovább, folytasd az edzést!