Kérdés:

szia a na-ciklamát meddõséget okoz?

Válasz:

Kedves Szilvia! A na-ciklamát biológiai hatása pontosan nem megítélhetõ, reményeim szerint viszont nem jelentõsek, így nem valószínû, hogy meddõséget okoz. Megnyugtatásodra viszont az alábbiakban mellékelem Alexandra honlapján, e témában megjelent cikket, szerintem kimerítõ választ ad kérdésedre. ÉDESÍTÉS, ÉDESÍTÕSZEREK Természetes igény, hogy akkor sem szeretnénk lemondani az édes íz élvezetérõl, ha fogyni-, illetve testsúlyunkat tartani szeretnénk, vagy akár olyan betegségben szenvedünk, amelyben nem ajánlott a cukor fogyasztása. A cukor helyettesítésére több módunk is nyílik. Ha a fogyni szeretnénk, akkor a cukor helyettesítésére használható édesítõszertõl azt is elvárjuk, hogy ne, vagy alig tartalmazzon energiát (kcal). Az édesítõszereket összetételük és az azokból adódó tulajdonságaik alapján 2 nagyobb kategóriába oszthatjuk: cukorhelyettesítõkre és mesterséges édesítõszerekre. A cukorhelyettesítõk kémiai értelemben cukrok, vagy cukoralkoholok, éppen ezért tartalmaznak energiát (majdnem annyit, mint maga a cukor), és a vércukorszintet is emelik, de jóval kevésbé, mint a szõlõcukor. Összetételükbõl adódóan a velük készült süteménynek nemcsak édes ízt biztosítanak, hanem a térfogatát is növelik. Cukorhelyettesítõk: szorbit, mannit, xilit, fruktóz (gyümölcscukor). Mindezek alapján a cukorhelyettesítõket elsõsorban olyan cukorbetegeknek szokták ajánlani, akiknek nem kell fogyniuk, fogyókúrában kisebb mennyiségû használata ajánlott. A mesterséges édesítõszerek különbözõ – nem cukor természetû – kémiai anyagok. Alapvetõen 4 különbözõ kémiai anyagot használnak édesítésre: - szacharin - aceszulfám-K - Na-ciklamát - aszpartám Édesítõ hatásuk különbözõ mértékû, ezért gyakran kombinálva találhatók meg az egyes termékekben. A mesterséges édesítõszerek nem, vagy elenyészõ mennyiségben tartalmaznak energiát, nem emelik a vércukorszintet, de a sütemény térfogatát sem. Elsõsorban tehát ez a csoport ajánlható fogyókúrában, illetve olyan cukorbetegnek, akinek fogynia is kell. A mesterséges édesítõszerek egészségre káros hatásáról idõrõl idõre megjelennek rémhírek. Elõször a szacharin volt, jelenleg az aszpartám van célkeresztben. Mi is utánajártunk, milyen vádakat, és milyen hivatalos álláspontot találunk. A következõkben az aszpartámról készítettünk egy összefoglalót. Mi elfogadjuk a hivatalos szervek - az összes mesterséges édesítõszerrel kapcsolatos - állásfoglalását, miszerint az engedélyezett mesterséges édesítõszerek az engedélyezett napi mennyiségben (Acceptable Daily Intake /ADI/) egy életen át naponta elfogyasztva egészségkárosító hatásától nem kell tartani. Ezért termékfejlesztéseinkben felhasználjuk õket, és bátran ajánljuk minden Súlykontroll Programban résztvevõnek. Amennyiben bármelyik édesítõszerrõl bizonyítottan kiderül egészségre káros hatása, természetesen mi is azonnal megtesszük a megfelelõ lépéseket. AZ ASZPARTÁMRÓL Az utóbbi években az interneten, és egyéb tömegkommunikációban egyre gyakoribbak az olyan oldalak és hírek, amelyek egy világszerte engedélyezett és használt édesítõszer, az aszpartám rendkívül sokoldalú és veszélyes egészségkárosító hatásáról számolnak be. Ez érthetõ módon a fogyasztókban aggodalmat váltottak ki. Az aszpartámnak több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak, emellett állítják, hogy az aszpartám: - génmanipulált (genetikailag módosított) - az aszpartám lebomlása következtében megjelenõ aszparaginsav és a fenil-alanin mérgezõ EGY KIS BIOLÓGIA ÉS KÉMIA… Az aszpartám egy kémiai anyag, amely gént, géneket nem tartalmaz, az csak az élõ szervezeteknek a sajátossága, tehát nincs benne mit genetikailag módosítani. Az aszpartám összetevõi - melyek rengeteg más élelmiszerben is megtalálhatók - a szervezet általános anyagcseréjében természetes úton, maradéktalanul lebomlanak. A bélben található dipeptidázok és észterázok hatását követõen az aszpartámból felszabadul az aszparaginsav (40 súly%), a fenilalanin (50 súly%) és metilalkohol (10 súly%). Ezen vegyületek mindegyike részt vesznek a szervezet általános anyagcseréjében. Az aszpartám tehát a szervezetben aszparaginsavra, fenilalaninra és metil alkoholra (metanol) bomlik. Az aszparaginsav a természetben elõforduló aminosav, minden fehérje építõköve. Az aszparaginsav ún. nem esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy a táplálékban való jelenléte nem létfontosságú, mert az emberi szervezet a táplálékból is elõ tudja állítani. A biokémiai, élettani folyamatok nagy részében tölt be elengedhetetlen szerepet. A fenilalanin esszenciális (azaz létfontosságú) aminosav, azaz mivel a szervezet nem képes elõállítani, a táplálékkal kell bevinni a szükséges mennyiséget. Az idegrendszer mûködésében van igen fontos szerepe. Példaként elmondható, hogy egy adag tejben 8-szor több fenilalanin, és 13-szor több aszparaginsav van, mint, egy azonos adag, 100%-osan aszpartámmal édesített üdítõitalban (forrás: OÉTI). A metanolról - mely számos élelmiszerben és alkoholos italban megtalálható – tudjuk hogy nagyobb mennyiségben mérgezõ. Toxikológusok szerint ez a „nagyobb mennyiség” több 10 grammot jelent. Az alábbi táblázat példázza, hogy mennyi metanol kerül a szervezetbe egy doboz aszpartámmal készült üdítõitallal, ill. azonos mennyiségû gyümölcslevek elfogyasztásával. (forrás OÉTI) Üdítõital Metanol (gramm) Diétás üdítõ (0.33 l-es doboz) 0,024 Narancslé 0,018 Almalé 0,021 Szõlõlé 0,046 Paradicsomlé 0,085 A fenti kis mennyiségeket a máj minden ártalmas hatás nélkül lebontja és kiválasztja. Érdemes megjegyezni, hogy az alkoholos italok, különösen a gyümölcspálinkák ennél lényegesen több metanolt tartalmaznak. Tudtad? A fenilalanin lebontását végzõ enzim (fenilalanin hidroxiláz) - genetikai okok miatt – néhány esetben hiányzik a szervezetbõl. Ezek az emberek nem a képesek a fenilalanin átalakítására, ezért az ilyen génhibával születtet egyéneknek szigorúan figyelniük kell fenilalanin bevitelükre. Ezért kell az aszpartámmal készült élelmiszerek címkéin a világon mindenütt jól láthatóan feltüntetni, hogy fenilalanin-forrást tartalmaznak. Ezt az állapotot fenilketonureának (PKU) nevezik, elfordulási gyakorisága 8000:1. ENGEDÉLYEZÉS Az összes élelmiszer adalékanyagokat – így az édesítõszereket is – engedélyezés elõtt igen alapos toxikológiai tesztelésnek vetik alá. Ez a teszt még a gyógyszerek tesztjénél is szigorúbb, hiszen a gyógyszereket csak a rászorulók, míg az élelmiszereket mindenki fogyaszt(hat)ja. Emellett egy gyógyszernek a kívánatos hatása mellett lehetnek enyhe mellékhatásai, egy élelmiszer adalékanyagnak azonban az elõírásoknak megfelelõen felhasználva semmiféle kedvezõtlen hatása sem lehet. A kritikus mennyiségi és gyakorisági adatokat az élelmiszer-biztonság szakemberek különbözõ kockázatbecslési eljárásokkal, számításokkal állapítják meg. Az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatalának Élelmiszer Tudományi Bizottsága (EFSA Scientific Committee on Food) valamint a FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértõ Bizottsága (Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives) az aszpartám megengedhetõ napi beviteli szintjét (Acceptable Daily Intake /ADI/) 40 mg/testtömeg kg-ban állapította meg. A megengedhetõ napi beviteli szint egy anyagnak az a mennyisége testtömeg kg-ra vonatkoztatva, amelyet egy életen át naponta elfogyasztva egészségkárosító hatástól nem kell tartani. (Jelen példában egy 60 kg testtömegû ember esetében 60x40, azaz 2400 mg aszpartám naponta. Átszámítva ezt tablettára, naponta 133 db, tisztán aszpartam alapú édesítõtabletta elfogyasztását engedélyezi. Ennyit pedig egy nap alatt szinte lehetetlen elfogyasztani, fõként, ha belegondolunk, hogy az aszpartám 180-200-szor édesebb, mint a cukor). Az EFSA az interneten megjelenõ, az aszpartámnak tulajdonított káros hatásokat felsoroló hírekre tekintettel 2002-ben felülvizsgálta az aszpartám toxicitását. Cáfolta az aszpartámra vonatkozó vádakat és arra a következtetésre jutott, hogy a 40 mg/ttkg megengedhetõ napi beviteli szint helyes, és továbbra is fenntartható (SCF/CS/ADD/EDUL/222 Final 10 December 2002). Világszerte, és az EU-ban is elfogadott tény és kötelezõ elõírás, hogy az élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentõ anyagok, így az adalékanyagok fogyasztását folyamatosan figyelni, monitorozni kell, és ha a fogyasztás közeledne a megengedhetõ beviteli szinthez, a megfelelõ intézkedéseket meg kell tenni. Végezetül: Milyen hiteles szervezetek vállalták fel, hogy az aszpartám nem káros? - Az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatalának Élelmiszer Tudományi Bizottsága (EFSA Scientific Committee on Food) (legfrissebb vélemény: 2006. május 5.) - FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértõ Bizottsága (Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives) - OÉTI (Országos Élelmiszer-biztonsági és táplálkozástudományi Intézet) - MEBIH (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal) Hogyan befolyásolja a GI az éhségérzetünket? A magas GI-jû szénhidrátok gyorsan a vérbe kerülnek, hirtelen emelik meg a vércukorszintet, ami gyors inzulintermelõdést vált ki, a vércukorszint szintén gyorsan csökken. Az alacsony vércukorszint azonban egyike az éhség érzet kialakulásáért felelõs folyamatok beindítójának. Ha pedig ezt az éhséget ismét gyorsan felszívódó (azaz magas GI-jû) szénhidrátokkal csillapítjuk, akkor ez a folyamat újra és újra megismétlõdik. Ennek pedig hosszú távon elhízás lesz a következménye. Ha ezzel szemben éhesen alacsony GI-jû szénhidrátot fogyasztunk, az késõbb kerül a véráramba, elhúzódva emeli a vércukorszintet, ezért az inzulin is folyamatosan termelõdik, és hosszabb ideig tart, amíg a sejtekbe kerül a cukor, ezért késõbb éhezünk meg újra. Mennyit lehet fogyni a Béres Alexandra Súlykontroll Programmal? Amennyit szeretnénk, amennyi szükséges! Az elsõ szakaszban a saját testünk reakcióitól függõen fogyunk pár kg-t (ennek nagy része víz), a második szakaszban heti 0,5- 1 kg a várható fogyás. Ez a szakasz mindaddig tartható, amíg el nem érjük az áhított testsúlyt. Mindenkinek máshogy reagál a szervezete, ezért egyéni eltérések lehetségesek. Fontos tudnivaló, hogy egy fogyókúra során idõnként megáll a súlycsökkenés még akkor is, ha szigorúan betartja az elõírtakat. Ez az állapot ideiglenes, magától rendezõdik, de amíg tart, legyünk türelmesek önmagunkhoz! Mi a jelentõsége a szakaszoknak? Az elsõ szakasz szigorú, de rövid ideig tartó szakasz, ami alatt viszonylag gyors súlycsökkenésre számíthatunk, ami elsõsorban folyadékveszteségre utal. Ez idõ alatt megpróbáljuk, a fokozatosság elvét betartva átállítani szervezetünk anyagcseréjét, ami a fogyókúránkat kedvezõen befolyásolja. Ebben a szakaszban indul el a fogyás, de a felesleg nagy részétõl még nem ekkor szabadulunk meg. 7-10 napot kell eltöltenünk ebben a szakaszban. A második szakasz a lassú, de tartós fogyás szakasza. Hetente kb. 0, 5 -1 kg súlyvesztésre számíthatunk, amely természetesen sok más tényezõtõl is függ, így a fogyás mértéke egyénenként más és más lehet. Ez az a szakasz, amikor súlyfeleslegünk legnagyobb részét leadjuk. Kezdõ testtömegünktõl függõen néhány héttõl több hónapig tarthat. A harmadik szakasz a Béres Alexandra Súlykontroll Program legfontosabb szakasza: az elért súlyt segít megtartani. Ebben a szakaszban az addig elsajátított fogyókúrás alapokat bõvítjük ki életmód programmá. Megtanuljuk, hogyan lehet fokozatosan visszaállni a fogyókúrás étrendrõl az egészséges, súlytartó menüre, és hogy hogyan lehet „visszacsempészni” étrendünkbe a fogyókúra alatt nem, vagy csak ritkán fogyasztott kedvenceinket. Miben tér el a Béres Alexandra Súlykontroll Program? A Béres Alexandra Súlykontroll Program nem pusztán egy diétát, hanem komplex életmódot népszerûsít. - Nagy szabadságot nyújt: te magad állíthatod össze az étrended - kedved és ízlésed szerint - mi abban segítünk, hogyan tedd ezt: a Súlykontroll Indexek és a javasolt mennyiségek mutatják az utat! - Idõnként megengedhetsz magadnak olyan fogásokat is, amelyet a legtöbb fogyókúra tilt! - Ha az útmutatás ellenére mégis elcsábultál, lehetõséged van kompenzációra. - Nem kell koplalnod a diéta ideje alatt sem! - Nem kell az ételek energiatartalmával foglalkoznod, hiszen a Súlykontroll Index kialakításánál ezt is figyelembe vettük. - kiegészül mozgásprogrammal, pontos útmutatással - pszichologiai segítséget is nyújt