Kérdés:
Sok ellentmondó információt hallok arról, hogy fogyókúrában ehetõk-e a gabonafélék. Egyesek szerint naponta többször kell, hogy fogyasszuk, mások szerint kerülni javasolt. Mi errõl a véleményed, tapasztalatod?
Válasz:
Vannak olyan diéták, amelyek az étrend csökkentett szénhidráttartalmával próbálnak megszabadítani súlyfeleslegünktõl. Ha szigorú szénhidrát csökkentést ír elõ, akkor a szénhidráttartalmú gabonaféléket, sõt a gyümölcsöket sem ajánlja fogyasztani. A gyümölcsökrõl köztudott, hogy fogyasztásukkal hozzájutunk olyan anyagokhoz, amelyek szükségesek a szervezet egészséges mûködéséhez. Így van ez a gabonafélék esetében is. A gabonafélék élelmi rost tartalmuk által hozzájárulnak a napi ajánlott rostbevitel biztosításához (25-30 g/nap, fogyókúrában 30-35 g/nap). Fontos, hogy fogyasztásuk mennyiségét egyéni állapotunkhoz igazítsuk. Ha nagy súlyfelesleggel rendelkezünk, kevesebbet kell fogyasszunk belõle, de az egészséges étrendnek naponta része lehet. Az sem mindegy, milyen gabonafélét fogyasztunk. Külön ki kell emelnem a zabot és a durumbúzát. A zabban a többi gabonaféléhez képest jóval kevesebb keményítõ van, jelentõs mennyiségû vízben oldódó rostot tartalmaz. A durumbúza fehérjében gazdagabb, mint a búza, és jóval rugalmasabb is annál, tojás hozzáadása nélkül készíthetõ belõle tészta (ezért jól használható magas koleszterin-szint esetén is), és kevésbé emeli meg a vércukorszintet, ami elõnyös mind a fogyókúrában, mind cukorbetegség estén. A gabonaszemek a feldolgozás során veszíthetnek értékükbõl (õrlés, hántolás). Ha nem a teljes gabonaszemet használják fel a termék elkészítéséhez, akkor a késztermékben (pl. finomliszt) csökkenhet az eredetihez képest (pl.: teljes búzaszem) a vitamin- és ásványi anyag tartalom. Emiatt a gabonafélék és termékeik közül a „fehérek” helyett a teljes õrlésû, vagy korpával dúsítottakat, illetve a zab alapú készítmények fogyasztását javaslom, tápláltsági állapottól függõ mennyiségben.