Az alkoholos italok káros és jótékony hatásai


alcohol130.jpgAz alkoholt már az antik korban élők is ismerték, és többek között vallási célokra használták. A jó minőségű italok rendszeres és mértékletes fogyasztása még nem számít alkoholizmusnak és nem is káros az egészségre.

 

 

 

 

 

 

 

"Az alkoholnak kis dózisban kedvező hatásai vannak a szervezetünkre" - hangzik el sokszor. De mennyi az a „kis dózis"?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint (a huszadik életévüket betöltött felnőttek részére) az elfogadható alkoholfogyasztás napi mennyiségének felső határa maximum negyven gramm tiszta szesz: a statisztikák szerint az említett mennyiség rendszeres napi fogyasztása 25 év múltán sem okoz alkoholos májkárosodást (40 gramm alkoholt tartalmaz 1 dl whisky, 4 dl bor, kb. 1,5 üveg sör). Ez az érték a felső határ, vagyis nem arról van szó, hogy ennyi lenne a feltétlenül ajánlott, hanem arról, hogy ez még nem hat károsan.


Egészséges, megfelelően táplálkozó férfiaknál a mérsékelt ivás mennyisége napi 30 gramm, nőknél pedig napi 20 gramm fogyasztást jelent.

Ez heti fogyasztásban is kifejezhető: a férfiaknak heti 21 "italegység" (kb. 210 g alkohol), nőknek heti 14 "italegység" (kb. 140 g alkohol) a megengedhető fogyasztás. Célszerű hetente két teljesen alkoholmentes napot tartani, ebben az esetben az előbb említett értékek férfiaknál 150, nőknél pedig 80 grammra csökkennek.

Ha megvizsgáljuk választott italunkat, könnyen kiszámolható, hány g alkoholt ittunk meg. Annyi g alkoholt tartalmaz 1 dl ital, ahány százalékos alkoholtartalommal bír. Ebből következik, hogy pl. - az egyes források szerint nők részére ajánlott - 15-20 g alkoholt tartalmaz 2 dl bor vagy 1 pohár sör vagy 3-5 cl tömény ital.

 

whisky240.jpgTömény italok
Alapanyag: bármilyen erjedésre alkalmas cukortartalmú növény, gyümölcs. A különböző tömény italok az alapanyagban különböznek, például gin: boróka, szaké: rizs, tequila: agave kaktusz.
Alkoholtartalom: átlagosan 40-50 %. Más országokban vagy házi pálinkafőzdékben akár 80 %-os italokkal is találkozhatunk.

 

bor240.jpg

Borok

Alapanyag: szőlő. Más gyümölcsökből is lehetséges hasonló eljárással bort készítése, de ez kevéssé elterjedt.
Alkoholtartalom: 10-15 %

 

 

Sörök
Alapanyag: valamilyen gabonaféle, az esetek többségében árpa, de létezik búzasör és kukoricasör is.
Alkoholtartalom: 3-12 %, átlagosan 5-6 %.

 


Az alkoholos italok jó hatásai
Az alkohol növeli a gyomornyálkahártya vérellátását, a savtermelődést, az éhségérzetet, és segíti az epehólyag ürülését, segíti a nyálképződést és az emésztést, oldja az idegrendszeri feszültséget. Növeli a vérben a „hasznos" (HDL) koleszterin szintjét, ezzel csökkenti a koszorúér-betegség kifejlődésének kockázatát, antioxidáns tartalma miatt védelmet nyújt az egyes szívbetegségekkel szemben.

 

Az alkoholos italok káros hatásai
A fokozott mennyiségű alkoholfogyasztás az előbbiekkel szemben megnöveli a májzsugor gyakoriságát, emeli a vérnyomást, sűrűbben fordul elő agyvérzés, és valószínűleg fokozza bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát.


 

BOROK
bor2402.jpgA bor mérsékelt alkohol tartalom mellett, szőlő eredetéből adódóan értékes polifenolokat tartalmaz. A polifenolok antioxidáns anyagok. Az antioxidánsok fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében, mivel lekötik a szervezetben jelen lévő káros hatású szabad gyököket, amelyek testünkben természetes úton keletkeznek a biokémiai folyamatok során. A mérsékelt borfogyasztás növeli a „jó" koleszterin (HDL koleszterin) szintet, és gátolja a vérrögök kialakulását.
Polifenol tartalmának jótékony hatását tudományos vizsgálatok eredményei is alátámasztják. Azoknak az embereknek, akik naponta 1,5-3 dl száraz vörösbort isznak, körülbelül 50 százalékkal kisebb az esélyük arra, hogy szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, és átlagosan 10-12 évvel hosszabb ideig élnek, mint akik egyáltalán nem isznak vörösbort. A vörösborok polifenol tartalma jóval magasabb, mint a fehér boroké.

 

 

SÖRÖK
sor240_1.jpgA sört már az ókorban szívesen fogyasztották az emberek. Ők azonban nemcsak élvezeték és mámorító hatása miatt itták, hanem felismerték gyógyító erejét is. Többféle betegség kúrálására használták, lábadozókat állítottak talpra segítségével. Hippokratész és Paracelsus a sört gyógyszerként alkalmazták.
Sokak számára ismert, hogy a sör nyugtató, stressz-oldó hatású, hogy könnyen emészthető szénhidrátjai, fehérjéi révén nevezik "folyékony kenyér"-nek, valamint hogy a hajat fényessé varázsolja, a bőrt regenerálja, csodát tesz a szobanövényekkel.
Vannak azonban kevéssé közismert, igen kedvező élettani hatásai, amelyeket az alkohol, a sör antioxidánsai és gyökfogói, vitaminjai és ásványi anyagai idéznek elő.
A szeszesitalok közül a sör tartalmazza a legkevesebb alkoholt.
Antioxidáns hatásúak a komlóból származó xantohumol (az LDL koleszterint védi az oxidációtól), és a humulonok, valamint a lupulonok (szabad gyököket kötnek le). A sörben lévő fenolsavak antikarcinogén hatásúak (gátolják a rákkeltő vegyületek DNS-károsító hatását). A komlópolifenolok, a humulon és a lupulon gátolják a sörben a kórokozó baktériumok szaporodását.
Természetesen nem szabad a sörökben lévő oldott anyagok táplálkozás-élettani jelentőségét túlbecsülni sem, a szervezet egészséges működéséhez szükséges antioxidáns anyagokat elsősorban zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával érdemes biztosítani.

 


Oszd meg az iwiw-en!
vissza2009.07.16.