Vasakarat


vashiany-cikk.jpgAz egészséges életmódhoz, az élethez pozitív hozzáadott értékkel rendelkező, remélem sokunk által birtokolt személyiségjegy - ha a szó szoros értelmében vesszük! De mi van, ha egy kicsit elkalandozunk (vagy földre szállunk) és akaraterőnk határtalan mivolta helyett egy minden élő szervezet és sejt számára létfontosságú kémiai elemre, a vasra gondolunk?!

Fe-ri

A szójátékból következtetve lehetne akár a szomszéd, széles mosolyú fia is, de szigorúan földhöz ragadt állapotunkban, most gondoljunk a fiú testére, sőt a benne zajló folyamatra és térjünk vissza kezdeti témánkhoz, a vashoz = Fe.


Egészséges egyén teljes vaskészlete 3-3,1 gramm.


A vas egy olyan elem, mely nélkülözhetetlen minden élő szervezet számára. Fontos szerepe van az oxigén szállításában és raktározásában, a sejtek növekedésében és szaporodásában, valamint áttételes módon izmaink építésében is.


Vérünk vörös színe a vas oxidációs állapotától függ, mely vérünk oxigéntelítettségének következménye. Az oxigén dús vér világos piros, míg az oxigénben szegény (szegény....), széndioxidban gazdag vér ennél jóval sötétebb, vörös színű! A vas - mint mindenki tudja általános iskolás kora óta - a májban található meg jelentősebb mennyiségben. Az viszont még számomra is új és meglepő információként jelent meg kutakodásom során, hogy vas nagy mennyiségben található az agyunkban is, sőt az agy bizonyos területei gazdagabbak ezen elemben, mint a máj!


Egy olyan mikroelemről beszélünk, melynek előállítására szervezetünk nem képes, így külső bevitellel pótolható hiánya, de még hogy ezt is „tetézzük" sajnos hasznosulási „értékei" sem igen kecsegtetőek, így a bevitt mennyiségből minimális hasznosul, épp ezért elégtelen bevitel és egyéb külső tényezők miatt gyakran kialakulhat egy hiányállapot, a vashiány.


Az átlagos európai napi étrend 10-15 mg vasat tartalmaz, ebből normális körülmények között 5-10 % szívódik fel.

 

 

Vashiány


vashiany2-cikk.jpgSzédülünk, gyengének, erőtlennek érezzük magunk, halvány, sápadt bőrünk? Ez utóbbit orvosoljuk némi szoláriummal, de a többi megmarad? Könnyen lehet, vashiányos vérszegénységben szenvedünk. Ezt az állapotot első körben okozhatja az elégtelen mennyiségben bevitt mennyiség, amikor szervezetünk többet használ(na), mint amihez bevitellel jut, de egy rosszul összeállított diéta, vegetáriánus étrend is közrejátszhat ennek kialakulásában. Úgyhogy erre mindenképp figyeljünk! A húsfélék (különösen az emlegetett máj) sokkal több vasat tartalmaznak, mint a zöldségek, tejtermékek. Épp ezért sajnos a szegényebb régiókban -ahol az alultápláltság, a növényi étrend dominál- gyakori betegségről beszélhetünk.


Érdekesség: ELŐ A GUMIMACIT! A vasfelszívódást állítólag javítják a gyomorsav, a vitaminok, bizonyos cukrok (a viccnek szánt gumimacik) és aminosavak.


Szervezetünk „vas iránti vágya" egyéb körülmények miatt is fokozódhat. Serdülőkorban (melyet már minden bizonnyal elhagytunk), menstruáció idején, fokozott sporttevékenység, valamely vérzéses betegség-, a felszívódást gátló tényezők. Mind-mind befolyásolhatják ezt a folyamatot. A fenti tüneteket észlelve és egyébként is vérvétellel / laborvizsgálattal járjunk a „dolog" végére.


Érdekesség: a széklettel, vizelettel, bőrhámlással, körömtöredezéssel napi 1 mg vasat veszít a szervezetünk.

 


A hiányállapot megszüntetése


Legegyszerűbb módja a táplálkozás normalizálása mellett szájon át szedhető gyógyszer. De hogy az alternatív gyógymódokat kedvelőknek is adjunk némi mosolyfakasztó információ szösszenetet, kutatások igazolták (és már nagyanyáink is tudták), hogy napi egy dl jó minőségű vörösbor is csodákat tehet. Vérszegénység, gyomorpanasz, sőt szívinfarktus is megelőzhető mértékletes vörösbor-fogyasztással, ehhez pedig nem kell vasakarat!


vashiany3-cikk.jpgDániában vizsgálat alá vették a vörösbort. Ki akarták deríteni, valóban igaz-e a hatás, amit a vörösbornak tulajdonítanak? A Dán Járványügyi Központ 13.000 embert (6000 férfit és 7000 nőt, valamennyien 30-70 év közöttiek vontak be a vizsgálatokba, amelynek során figyelmük kiterjedt az életmódra, az ital és dohányfogyasztásra. A vizsgált időszak - öt év - lezárását követően azt a következtetést szűrték le, hogy akik mértékletesen, de rendszeresen fogyasztanak vörösbort, azoknál az agyvérzés, az infarktus és a hasonló betegségek kialakulásának az esélye majdnem ötven százalékkal csökkent.


Mivel nem mindenki szereti és főleg nem mindenki fogyaszthat alkoholt (bizonyos betegségek, vagy gyógyszerek fogyasztása ki is zárja ezt), de szeretné előnyös tulajdonságait élvezni, ezért a kutatók egy különleges szárító eljárással vörösbor koncentrátumot készítettek. Ebben minden megtalálható, ami a vörösborban jótékony hatású és az egészséget szolgálja - a polifenolok - ugyanakkor nem tartalmaz káros anyagokat. A koncentrátumot kapszulában árusítják.

Szalka Andrea


Forrás: sulinet.hu/tart/fcikk/Kieg/0/14975/1

 

 


Oszd meg az iwiw-en!
vissza2011.12.21.