Tavasszal sokan vállalkoznak arra, hogy méregtelenítik a szervezetüket. Íme,egy hasznos összefoglaló, mit is kell tudnunk a böjtölésrõl...
1. A BÖJT FILOZÓFIÁJA
A böjt, a böjtölés sokféleképpen megközelíthetõ. Okai közt számos dolog szerepelhet. Vannak, akik betegség megelõzését tulajdonítják a böjtnek, vannak, akik vallásos elõírásokat követnek, megint mások a tisztább tudatállapot elérését kívánják elérni általa. Egyben azonban minden böjt megegyezik: a böjtölõ ember tudatosan mond le a táplálék felvételérõl egy adott ideig, nem külsõ hatásra, hanem saját elhatározásból. Egy mondattal összefoglalva a böjtök célja a szervezet, a lélek és a szellemi képességek regenerálása. A böjtnek számos változata ismert.
2. A BÖJT FAJTÁI
Idõtartama szerint
A rövid, 1-2 napostól több hetesig terjedhet
Jellege szerint
Teljes böjt: Ez a legszigorúbb böjtkúra. Vízkúrának is nevezik. Azt jelenti, hogy vízen kívül egyáltalán nem fogyasztunk mást.
Léböjtkúra: a szilárd ételekrõl kell lemondanunk, ám a vízen kívül naponta ötször frissen préselt gyümölcs vagy zöldséglevet is ihatunk, amelyet kiegészíthetünk gyógyteával.
Gyógyböjt: Szilárd táplálékot nem fogyaszthatunk. Tea, víz, fõtt zöldség leve vagy nyersen préselt gyümölcs- és zöldséglé amit enged ez a böjt.
Gyümölcskúra: másfél kiló friss gyümölcsöt és sok folyadékot fogyaszthatunk.
Nyerskoszt-nap: nyers gyümölcs és zöldség, gabonafélék, és olajos/citromos saláták fogyasztása fûszerekkel ízesítve megengedett.
Kásakúra: Zabból, rizsbõl, lenmagból folyékony állagú kását fõzünk, só és cukor nélkül. Kis adagokban és melegen fogyasztjuk, fahéjjal, mézzel való ízesítése megengedett.
3. ÉLETTANI HÁTTÉR
A böjtölésre, koplalásra sokszor mondják, hogy a szervezetet méregtelenítjük vele. Holott ez nem igaz! Normális vesemûködésû, egészséges ember, akinek rendben van az emésztése is, egyfolytában "méregtelenít". Ugyanis a vese, mint "szûrõállomás" megtisztítja a vért a nemkívánatos elemektõl. Az, hogy a böjttel méregtelenítünk, jól hangzik. Ráadásul a "méregtelenítõ" böjt során gyakran beöntéseket is alkalmaznak, ám ennek - vélt - hatása tudományosan egyáltalán nem megalapozott.
Testünkben a toxikus anyagok eltávolítása a májon, a vesén, a bélrendszeren, a tüdõn és a bõrön keresztül történik. A máj számos szerepe közt az egyik legfontosabb a méregtelenítés.
Veséinken keresztül is számos salakanyag távozik, valamint ezek a szervek felelõsek a só-víz háztartás egyensúlyban tartásáért is. Napi 2-3 liter folyadékfogyasztás szükséges tökéletes mûködésükhöz.
A belekbõl szívódik fel a tápanyagok jelentõs része. Karbantartásukhoz a rostban gazdag ételek elengedhetetlenek, ezért minél több teljes kiõrlésû gabonát tartalmazó ételt, valamint zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani.
Tüdõnk légzés útján szabadít meg minket a széndioxidtól, és teszi lehetõvé az oxigéndús levegõ bejutását. A tüdõk munkáját sportolással, megfelelõ légzéstechnika elsajátításával támogathatjuk.
A bõr, a benne elhelyezkedõ verejtékmirigyek segítségével vesz részt a toxikus anyagok eltávolításában. A méregtelenítést, így az izzadást fokozhatjuk sportolással, teakeverékek fogyasztásával, szaunázással, gõzfürdõ illetve váltózuhany alkalmazásával.
4. A BÖJT ÉS AZ ÉHEZÉS
A böjt nem éhezés. A böjt második-harmadik napján az éhségérzet megszûnik. Természetgyógyász megközelítés szerint ez a külsõ táplálkozás belsõ táplálkozásra való váltásával magyarázható. Tudományos megközelítés szerint pedig annak köszönhetõ, hogy a szervezet sav-bázis háztartása eltolódik savi irányba, és ez automatikusan csökkenti azon hormonok termelõdését, amelyek az étvágyat fokozzák.
5. A BÖJT ÉS A FOGYÓKÚRA
A böjtölés nem fogyókúra!
A böjt során néhány kilótól megszabadulhatunk ugyan, de ez a testsúlycsökkenés a néhány napos böjtök során csak minimális, és nagy részben vízbõl történik. A böjt befejeztével az elõzõ testsúly helyreáll. Az egészséges testtömeg megszerzéséhez mindannyian ismerjük a helyes utat: megfelelõ étrend, sok mozgás - ez az, ami hosszútávon beválik! A böjtöt azonban felhasználhatjuk arra, hogy az 1-2 napos böjt után könnyebb a túlsúlyosaknak megpróbálkozni az életmódváltással, és áttérni a diétás, zsír- és kalóriaszegény étrendre.
Fontos! A böjtölést nem szabad összetéveszteni semmilyen divatos diétairányzattal!
6. AZ „ELSALAKOSODÁS"
Egyes források szerint a bél fõmunkaideje a kora reggeli mélyalvási szakaszban kezdõdik. Dél körül lelassul, este már csak minimális munkát fejt ki.
Ha a belek mozgása és ezzel együtt a béltartalom keveredése és továbbszállítása egyre jobban romlik, a bél tartalma megreked.
Ha az utolsó táplálékfelvétel este túl késõn történik, és az „nehéz és egészségtelen volt", akkor a bél tartalma a következõ órákban "komposztálódik", vagyis elkezd erjedni és rothadni. Eközben káros méreganyagok keletkeznek. Székrekedés esetén ezek a bomlástermékek sokáig idõznek a bélben, és lerakódnak a bélfalon, illetve felszívódnak, és a sejtekben, kötõszövetekben felhalmozódnak. Ezt a folyamatot hívják salakosodásnak.
Az elsalakosodás az évek múlásával a táplálkozás megreformálása és átalakítása nélkül törvényszerûen súlyosbodik.
7. HASHAJTÁS, ÉS ANNAK VESZÉLYEI
A böjtölést ajánlók szerint a böjt alapos hashajtással kell kezdõdjék. A bél tisztítása beöntéssel, kolon-hidroterápiával, keserû vagy Glaubersós oldattal illetve keserû gyógyvizek éhgyomorra történõ elfogyasztásával történhet.
A böjt célja a bélmûködés egészségének rendezése - de lehet, hogy a bélmosásokkal nagyobb problémát okozunk, mint amennyi hasznot el akartunk érni. Egészséges ember bélmûködésének a böjt nem árt, de beteg bél esetén kockázatos lehet!
Ismert tény, hogy a hashajtó gyógyszerekhez a szervezet hozzászokhat, aminek következménye a bél renyheség lesz, nem a jó bélmûködés kialakulása, helyreállítása.
Folyt.köv.