Archívum

VÁLOGASS FOLYAMATOSAN BŐVÜLŐ KÍNÁLATUNKBÓL,
MIND MAGAD, MIND CSALÁDTAGJAID SZÁMÁRA!
RENDELD HÁZHOZ FITNESS KONYHÁNK FINOMSÁGAIT!
ISMERKEDJ MEG AZOKKAL A SPORTOS ÉLETMÓDHOZ
KAPCSOLHATÓ TERMÉKEKKEL, AMELYEKET HASZNÁLOK!
KUKKANTS BE ÚJ WEBSHOPUNKBA!
AZ EGÉSZSÉG NAGY KINCS, MEGŐRZÉSÉHEZ TENNI KELL,
EBBEN NYÚJTOK SEGÍTSÉGET SZÁMODRA!
ISMERKEDJ MEG A SÚLY-KONTROLL PROGRAMMAL!

A szénhidrátok bûnösek minden bajunkért?

A cikk megjelenési deje: 2012.11.13. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

szenhidrat plakat.jpgA 90-es években a zsírt átkozta mindenki, most elérkeztünk a „szénhidrát utálás" idõszakába. De tényleg olyan károsak a szénhidrátok? Jót teszünk, ha teljesen megpróbáljuk kiiktatni? Minden szénhidrát bûnös? Miben találhatóak? Ilyen kérdésekre kaphat választ az, aki továbbolvassa a cikket.

 

A szervezet számára három féle tápanyag biztosít energiát: a fehérje, a zsír és a szénhidrát. Ezeken kívül két olyan nélkülözhetetlen csoport van, amiket étkezés útján juttathatunk be a szervezetünkbe, de energiát nem szolgáltatnak. A vitaminok és ásványi anyagok rendkívül fontosak szervezetünk megfelelõ mûködéséhet, de energia belõlük nem származik.

 

A szénhidrátok, mint nevük is elárulja, vízbõl és szénbõl állnak (szénbõl, hidrogénbõl és oxigénbõl).
Felosztásuk szerint léteznek egyszerû és összetett szénhidrátok. Az egyszerû, vagy kevés egységbõl felépülõ szénhidrátokat cukroknak hívjuk és közös tulajdonságuk, hogy édesek.
Egyszerû szénhidrátok a szõlõcukor (glükóz), a gyümölcscukor (fruktóz), és a galaktóz.
Kettõs cukroknak hívjuk azon szénhidrátokat, melyek 2 egyszerû szénhidrátból állnak. Például a répacukor is idetartozik, amely szõlõcukrot és fruktózt tartalmaz. Vagy a tejcukor (laktóz), ami glükózból és galaktózból áll.

 

Vannak az úgynevezett oligoszacharidok, amik inkább reklámok szövegeibõl lehetnek ismerõsök. Ezek a szárazhüvelyesekben fordulnak elõ. Emésztetlenül kerülnek a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok bontják, ami viszont puffadást idéz elõ, mivel a baktériumok közben gázt termelnek.

 

Az összetett szénhidrátok legismertebb képviselõje a keményítõ. De ide tartozik a cellulóz is, ami a növényi élelmiszerekben a rostok alkotóelemeként található meg. Egyes származékait fogyókúrás diétákban alkalmazzák, mert víz hatására képesek a gyomorban megduzzadni, így biztosítva teltségérzetet.
Egyszerû és kettõs cukrok redukált termékei a cukoralkoholok. Ilyen például a szorbit vagy a mannit.
Sokat lehet hallani mostanában a xilitrõl. Ez a xilóz, egy öt szénatomszámú cukor redukált formája.
A cukoralkoholokból ne fogyasszunk adagonként 5 g-nál többet. Sajnos hashajtóhatással rendelkeznek. Ez a szorbitnál jelentkezik legintenzívebben. A szilva is tartalmaz szorbitot, ezért alkalmas székrekedés kezelésére.

 

mez_1.jpgCukrokat a természetes formában zöldségekben és gyümölcsökben találhatunk, na és persze a mézben. A méz 81%-ban tartalmaz cukrokat. Körülbelül fele arányban glükózt és fruktózt.
Az élelmiszerekben található cukor döntõ többsége cukorrépából elõállított szacharóz. Sajnos, ebbõl viszünk be manapság a legtöbbet.

 

Nem akarom tovább kárhoztatni a cukrokat, úgyis eleget hallani mostanában errõl, de azért röviden nézzük meg, milyen káros következményei lehetnek a túlzott fogyasztásunknak:
- Jól, és gyorsan hasznosítható energiaforrás. Ám, ha nem használódik fel, zsír formájában tároljuk.
- Állandó, nagy mennyiségû cukorfogyasztás cukorbetegség kialakulásához vezethet.
- Elõsegíti a fogszuvasodás létrejöttét.

 

Az összetett szénhidrátokból jóval kevesebbet fogyasztunk, mint a cukrokból. Keményítõforrásként a burgonyát, a gabonaféléket és a hüvelyeseket említeném meg.

 

A szénhidrátokat felszívódási sebességük alapján a glikémiás indexszel szokás jellemezni. A glikémiás index (rövidítve: GI) az egyes élelmiszerek 1000 kJ-nyi mennyiségének vércukoremelõ képessége a szõlõcukorhoz képest, százalékban.

 

                              GI                           Élelmiszer
nagyon magas    90-100% szõlõcukor, malátacukor, méz, cukros üdítõitalok, gabona-, kukorica-, rizspehely
magas               70-90% (répa- vagy nád)cukor, fehérlisztbõl készült pékáruk és fõtt tészták, szõlõ, tejberizs
közepes             50-70% kukorica, fõtt rizs, banán, cukrozatlan gyümölcslé
alacsony            30-50% tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, durumbúzából készült tészta
                         30% alatt bab, lencse, dió, mogyoró, retek, paprika, paradicsom, fruktóz

 

A jelenlegi táplálkozási ajánlások alapján az energia-bevitelünk 55%-át szénhidrátokból kell fedeznünk. Ez nem azt jelenti, hogy cukrokat együnk zsákszámra, hanem azt, hogy nyugodtan beiktatjauk az életünkbe a teljeskiõrlésû liszteket, kenyereket, durumlisztet stb. Nem mellékes, hogy ezen termékek magas rosttartalommal is rendelkeznek. A megfelelõ mennyiségû rostfogyasztás megelõzi a túlsúly kialakulását, vagy segít leadásában. A bélrendszeri megbetegedéseket, a székrekedést is elkerülhetjük, ha odafigyelünk, hogy napi legalább 25 g rost bejusson a szervezetünkbe. Ehhez sajnos nem elég gyümölcsöket és zöldségeket enni. Társulnia kell hozzá teljeskiõrlésû termékeknek.

 

Természetesen nem szükséges állandóan kenyéren, péksüteményeken élni, de ha minõségi termékeket eszünk, akkor az nem ellenjavalt. Tanulság tehát, hogy minõségi termékeket együnk, mértékkel. Ha kihagyjuk, akkor viszont számos hasznos anyagtól foszthatjuk meg magunkat.

 

Kovács Judit
dietetikus