ÉDESÍTÉS, ÉDESÍTŐSZEREK

Természetes igény, hogy akkor sem szeretnénk lemondani az édes íz élvezetéről, ha fogyni-, illetve testsúlyunkat tartani szeretnénk, vagy akár olyan betegségben szenvedünk, amelyben nem ajánlott a cukor fogyasztása.
A cukor helyettesítésére több módunk is nyílik. Ha a fogyni szeretnénk, akkor a cukor helyettesítésére használható édesítőszertől azt is elvárjuk, hogy ne, vagy alig tartalmazzon energiát (kcal). Az édesítőszereket összetételük és az azokból adódó tulajdonságaik alapján 2 nagyobb kategóriába oszthatjuk: cukorhelyettesítőkre és mesterséges édesítőszerekre.

A cukorhelyettesítők kémiai értelemben cukrok, vagy cukoralkoholok, éppen ezért tartalmaznak energiát (majdnem annyit, mint maga a cukor), és a vércukorszintet is emelik, de jóval kevésbé, mint a szőlőcukor. Összetételükből adódóan a velük készült süteménynek nemcsak édes ízt biztosítanak, hanem a térfogatát is növelik. Cukorhelyettesítők: szorbit, mannit, xilit, fruktóz (gyümölcscukor).
Mindezek alapján a cukorhelyettesítőket elsősorban olyan cukorbetegeknek szokták ajánlani, akiknek nem kell fogyniuk, fogyókúrában kisebb mennyiségű használata ajánlott.

A mesterséges édesítőszerek különböző – nem cukor természetű – kémiai anyagok. Alapvetően 4 különböző kémiai anyagot használnak édesítésre:
- szacharin
- aceszulfám-K
- Na-ciklamát
- aszpartám
Édesítő hatásuk különböző mértékű, ezért gyakran kombinálva találhatók meg az egyes termékekben. A mesterséges édesítőszerek nem, vagy elenyésző mennyiségben tartalmaznak energiát, nem emelik a vércukorszintet, de a sütemény térfogatát sem. Elsősorban tehát ez a csoport ajánlható fogyókúrában, illetve olyan cukorbetegnek, akinek fogynia is kell.
A mesterséges édesítőszerek egészségre káros hatásáról időről időre megjelennek rémhírek. Először a szacharin volt, jelenleg az aszpartám van célkeresztben.
Mi is utánajártunk, milyen vádakat, és milyen hivatalos álláspontot találunk. A következőkben az aszpartámról készítettünk egy összefoglalót.

Mi elfogadjuk a hivatalos szervek - az összes mesterséges édesítőszerrel kapcsolatos - állásfoglalását, miszerint az engedélyezett mesterséges édesítőszerek az engedélyezett napi mennyiségben (Acceptable Daily Intake /ADI/) egy életen át naponta elfogyasztva egészségkárosító hatásától nem kell tartani. Ezért termékfejlesztéseinkben felhasználjuk őket, és bátran ajánljuk minden Súlykontroll Programban résztvevőnek. Amennyiben bármelyik édesítőszerről bizonyítottan kiderül egészségre káros hatása, természetesen mi is azonnal megtesszük a megfelelő lépéseket.

AZ ASZPARTÁMRÓL

Az utóbbi években az interneten, és egyéb tömegkommunikációban egyre gyakoribbak az olyan oldalak és hírek, amelyek egy világszerte engedélyezett és használt édesítőszer, az aszpartám rendkívül sokoldalú és veszélyes egészségkárosító hatásáról számolnak be. Ez érthető módon a fogyasztókban aggodalmat váltottak ki.
Az aszpartámnak több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak, emellett állítják, hogy az aszpartám:
- génmanipulált (genetikailag módosított)
- az aszpartám lebomlása következtében megjelenő aszparaginsav és a fenil-alanin mérgező

EGY KIS BIOLÓGIA ÉS KÉMIA…
Az aszpartám egy kémiai anyag, amely gént, géneket nem tartalmaz, az csak az élő szervezeteknek a sajátossága, tehát nincs benne mit genetikailag módosítani.
Az aszpartám összetevői - melyek rengeteg más élelmiszerben is megtalálhatók - a szervezet általános anyagcseréjében természetes úton, maradéktalanul lebomlanak. A bélben található dipeptidázok és észterázok hatását követően az aszpartámból felszabadul az aszparaginsav (40 súly%), a fenilalanin (50 súly%) és metilalkohol (10 súly%). Ezen vegyületek mindegyike részt vesznek a szervezet általános anyagcseréjében.
Az aszpartám tehát a szervezetben aszparaginsavra, fenilalaninra és metil alkoholra (metanol) bomlik.
Az aszparaginsav a természetben előforduló aminosav, minden fehérje építőköve. Az aszparaginsav ún. nem esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy a táplálékban való jelenléte nem létfontosságú, mert az emberi szervezet a táplálékból is elő tudja állítani. A biokémiai, élettani folyamatok nagy részében tölt be elengedhetetlen szerepet.
A fenilalanin esszenciális (azaz létfontosságú) aminosav, azaz mivel a szervezet nem képes előállítani, a táplálékkal kell bevinni a szükséges mennyiséget. Az idegrendszer működésében van igen fontos szerepe.
Példaként elmondható, hogy egy adag tejben 8-szor több fenilalanin, és 13-szor több aszparaginsav van, mint, egy azonos adag, 100%-osan aszpartámmal édesített üdítőitalban (forrás: OÉTI).
A metanolról - mely számos élelmiszerben és alkoholos italban megtalálható – tudjuk hogy nagyobb mennyiségben mérgező. Toxikológusok szerint ez a „nagyobb mennyiség” több 10 grammot jelent. Az alábbi táblázat példázza, hogy mennyi metanol kerül a szervezetbe egy doboz aszpartámmal készült üdítőitallal, ill. azonos mennyiségű gyümölcslevek elfogyasztásával. (forrás OÉTI)

Üdítőital Metanol (gramm)
Diétás üdítő (0.33 l-es doboz) 0,024
Narancslé 0,018
Almalé 0,021
Szőlőlé 0,046
Paradicsomlé 0,085

A fenti kis mennyiségeket a máj minden ártalmas hatás nélkül lebontja és kiválasztja. Érdemes megjegyezni, hogy az alkoholos italok, különösen a gyümölcspálinkák ennél lényegesen több metanolt tartalmaznak.

Tudtad?
A fenilalanin lebontását végző enzim (fenilalanin hidroxiláz) - genetikai okok miatt – néhány esetben hiányzik a szervezetből. Ezek az emberek nem a képesek a fenilalanin átalakítására, ezért az ilyen génhibával születtet egyéneknek szigorúan figyelniük kell fenilalanin bevitelükre. Ezért kell az aszpartámmal készült élelmiszerek címkéin a világon mindenütt jól láthatóan feltüntetni, hogy fenilalanin-forrást tartalmaznak. Ezt az állapotot fenilketonureának (PKU) nevezik, elfordulási gyakorisága 8000:1.

ENGEDÉLYEZÉS
Az összes élelmiszer adalékanyagokat – így az édesítőszereket is – engedélyezés előtt igen alapos toxikológiai tesztelésnek vetik alá. Ez a teszt még a gyógyszerek tesztjénél is szigorúbb, hiszen a gyógyszereket csak a rászorulók, míg az élelmiszereket mindenki fogyaszt(hat)ja. Emellett egy gyógyszernek a kívánatos hatása mellett lehetnek enyhe mellékhatásai, egy élelmiszer adalékanyagnak azonban az előírásoknak megfelelően felhasználva semmiféle kedvezőtlen hatása sem lehet.

A kritikus mennyiségi és gyakorisági adatokat az élelmiszer-biztonság szakemberek különböző kockázatbecslési eljárásokkal, számításokkal állapítják meg.
Az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatalának Élelmiszer Tudományi Bizottsága (EFSA Scientific Committee on Food) valamint a FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottsága (Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives) az aszpartám megengedhető napi beviteli szintjét (Acceptable Daily Intake /ADI/) 40 mg/testtömeg kg-ban állapította meg.
A megengedhető napi beviteli szint egy anyagnak az a mennyisége testtömeg kg-ra vonatkoztatva, amelyet egy életen át naponta elfogyasztva egészségkárosító hatástól nem kell tartani. (Jelen példában egy 60 kg testtömegű ember esetében 60x40, azaz 2400 mg aszpartám naponta. Átszámítva ezt tablettára, naponta 133 db, tisztán aszpartam alapú édesítőtabletta elfogyasztását engedélyezi. Ennyit pedig egy nap alatt szinte lehetetlen elfogyasztani, főként, ha belegondolunk, hogy az aszpartám 180-200-szor édesebb, mint a cukor).
Az EFSA az interneten megjelenő, az aszpartámnak tulajdonított káros hatásokat felsoroló hírekre tekintettel 2002-ben felülvizsgálta az aszpartám toxicitását. Cáfolta az aszpartámra vonatkozó vádakat és arra a következtetésre jutott, hogy a 40 mg/ttkg megengedhető napi beviteli szint helyes, és továbbra is fenntartható (SCF/CS/ADD/EDUL/222 Final 10 December 2002).

Világszerte, és az EU-ban is elfogadott tény és kötelező előírás, hogy az élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő anyagok, így az adalékanyagok fogyasztását folyamatosan figyelni, monitorozni kell, és ha a fogyasztás közeledne a megengedhető beviteli szinthez, a megfelelő intézkedéseket meg kell tenni.

Végezetül: Milyen hiteles szervezetek vállalták fel, hogy az aszpartám nem káros?

- Az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatalának Élelmiszer Tudományi Bizottsága (EFSA Scientific Committee on Food) (legfrissebb vélemény: 2006. május 5.)
- FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottsága (Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives)
- OÉTI (Országos Élelmiszer-biztonsági és táplálkozástudományi Intézet)
- MEBIH (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal)

A magas GI-jű szénhidrátok gyorsan a vérbe kerülnek, hirtelen emelik meg a vércukorszintet, ami gyors inzulintermelődést vált ki, a vércukorszint szintén gyorsan csökken. Az alacsony vércukorszint azonban egyike az éhség érzet kialakulásáért felelős folyamatok beindítójának. Ha pedig ezt az éhséget ismét gyorsan felszívódó (azaz magas GI-jű) szénhidrátokkal csillapítjuk, akkor ez a folyamat újra és újra megismétlődik. Ennek pedig hosszú távon elhízás lesz a következménye. Ha ezzel szemben éhesen alacsony GI-jű szénhidrátot fogyasztunk, az később kerül a véráramba, elhúzódva emeli a vércukorszintet, ezért az inzulin is folyamatosan termelődik, és hosszabb ideig tart, amíg a sejtekbe kerül a cukor, ezért később éhezünk meg újra.

Amennyit szeretnénk, amennyi szükséges!
Az első szakaszban a saját testünk reakcióitól függően fogyunk pár kg-t (ennek nagy része víz), a második szakaszban heti 0,5- 1 kg a várható fogyás. Ez a szakasz mindaddig tartható, amíg el nem érjük az áhított testsúlyt.
Mindenkinek máshogy reagál a szervezete, ezért egyéni eltérések lehetségesek. Fontos tudnivaló, hogy egy fogyókúra során időnként megáll a súlycsökkenés még akkor is, ha szigorúan betartja az előírtakat. Ez az állapot ideiglenes, magától rendeződik, de amíg tart, legyünk türelmesek önmagunkhoz!

Az első szakasz szigorú, de rövid ideig tartó szakasz, ami alatt viszonylag gyors súlycsökkenésre számíthatunk, ami elsősorban folyadékveszteségre utal. Ez idő alatt megpróbáljuk, a fokozatosság elvét betartva átállítani szervezetünk anyagcseréjét, ami a fogyókúránkat kedvezően befolyásolja. Ebben a szakaszban indul el a fogyás, de a felesleg nagy részétől még nem ekkor szabadulunk meg. 7-10 napot kell eltöltenünk ebben a szakaszban.

A második szakasz a lassú, de tartós fogyás szakasza. Hetente kb. 0, 5 -1 kg súlyvesztésre számíthatunk, amely természetesen sok más tényezőtől is függ, így a fogyás mértéke egyénenként más és más lehet. Ez az a szakasz, amikor súlyfeleslegünk legnagyobb részét leadjuk. Kezdő testtömegünktől függően néhány héttől több hónapig tarthat.

A harmadik szakasz a Béres Alexandra Súlykontroll Program legfontosabb szakasza: az elért súlyt segít megtartani. Ebben a szakaszban az addig elsajátított fogyókúrás alapokat bővítjük ki életmód programmá. Megtanuljuk, hogyan lehet fokozatosan visszaállni a fogyókúrás étrendről az egészséges, súlytartó menüre, és hogy hogyan lehet „visszacsempészni” étrendünkbe a fogyókúra alatt nem, vagy csak ritkán fogyasztott kedvenceinket.

A Béres Alexandra Súlykontroll Program nem pusztán egy diétát, hanem komplex életmódot népszerűsít.
- Nagy szabadságot nyújt: te magad állíthatod össze az étrended - kedved és ízlésed szerint - mi abban segítünk, hogyan tedd ezt: a Súlykontroll Indexek és a javasolt mennyiségek mutatják az utat!
- Időnként megengedhetsz magadnak olyan fogásokat is, amelyet a legtöbb fogyókúra tilt!
- Ha az útmutatás ellenére mégis elcsábultál, lehetőséged van kompenzációra.
- Nem kell koplalnod a diéta ideje alatt sem!
- Nem kell az ételek energiatartalmával foglalkoznod, hiszen a Súlykontroll Index kialakításánál ezt is figyelembe vettük.
- kiegészül mozgásprogrammal, pontos útmutatással
- pszichologiai segítséget is nyújt